Három év hosszú idő, azóta meggondolták magukat.
A 2019-es önkormányzati választások előtt épp a Momentum kérésére vették ki az ellenzéki megállapodásból azt a passzust, hogy a parlamenti képviselővé váló önkormányzati politikus helyére automatikusan az a párt jelölhesse az időközi választásra a közös ellenzéki jelöltet, amelynek a képviselője átült a parlementbe – derül ki Várhegyi Ákos, a Médialógus nevű oldal szerkesztőjének elemző írásából.
A három évvel ezelőtti megállapodás azért került újra az érdeklődés homlokterébe, mert a Momentum a többi párttal való tárgyalás helyett most önmagának vindikálná a jelölési jogot egyebek mellett két XI. kerületi önkormányzati képviselő helyére, ezen céljuk elérése érdekében pedig blokkolják Bősz Anett főpolgármester-jelöltté való megszavazását.
Várhegyi Ákos tényszerű és alapos írását változtatás nélkül idézzük a Médialógus nevű oldalról:
Önkormányzati pozícióharc – Momentum-DK konfliktus?
Kritika ért a Momentum és a DK konfliktusában elfoglalt álláspontom miatt. Nem tartom jogosnak a kritikát, ezért megpróbálok érvelni álláspontom mellett.
A konfliktus abból ered, hogy az önkormányzati pozíciókból a parlamentbe került képviselők pótlására – a fővárosban, illyetve a kerületi önkormányzatokban – más-más elveket kívánnak egyes pártok követni.
(1) FŐVÁROSI FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTES
A 2019-es önkormányzati választás után, a nyertes főpolgármester javaslatára konszenzus alakult ki, hogy az ellenzéki összefogásban részt vevő valamennyi párt adjon egy-egy főpolgármester-helyettest. (Minthogy ez a konszenzus megszületett, így az jelenleg nem releváns felvetés, hogy szükség van-e ennyi helyettesre.)
Minthogy a DK által eddig delegált jelölt parlamenti képviselő lett, helyére másik személyt kell jelölni, ami természetesen az a DK joga – lenne.
A Momentum jelenleg ezt akadályozza – összekötve ezt egy másik dologgal, ahol vitába keveredett más pártokkal. Nem csupán a DK-val, viszont a többi párt – nem véletlenül – nem vállalja fel a konfliktust, így csupán a DK exponálódik e konfliktusban a Momentummal szemben.
Úgy vélem, ez zsarolás – egy olyan tisztességtelen eszköz a Momentum részéről, ami az ellenzéki egység, a meglévő konszenzus felborítása irányába hat, így káros és elfogadhatatlan.
(2) HELYI, KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK
A parlamenti mandátum elnyerése miatt kieső önkormányzati képviselők pótlására időközi választást kell kiírni.
Az ellenzéki összefogásban részt vevő pártok részére irányadó viselkedést ilyen estetekre a 2019-es önkormányzati választást megelőzően kötött egyezség határozza – határozná – meg.
Az egyezségbe eredetileg az került volna bele, hogy ilyen esetben az a párt jelöli ki a választáson közös ellenzéki támogatással induló jelöltet, amelyik pártnak a képvielője átült a parlementbe.
Az egyezségbe végül mégsem került be ez a szabály. A Momentum javaslatára csupán ajánlásként került be az, hogy a pártok lehetőleg törekedjenek erre.
És itt két kérdés merül fel:
– Egyrészt:
Mit jelent az, hogy a pártok törekedjenek erre?
Nyilvánvaló: az a tény, hogy nincs kötelező automatizmus, szükségessé teszi a pártok megegyezését arról, hogy kit jelölnek – közösen. És e megegyzés során lehet fontos szempont a kieső jelölt pártállása, de egyéb szempontok is mérlegre kerülhetnek.
– Másrészt:
Miért tartotta vajon fontosnak a Momentum, hogy a kötelező érvényű szabály helyett csupán egy ilyen ajánlás kerüljön be a szövegbe?
Nyilvánvaló: a Momentum fiatal, lendületben, feljövőben lévő párt volt akkor. Joggal gondolhatta úgy, hogy a később nekik kedvezően alakuló erőviszonyok (támogatottság) alapján jobb alkupozícióba kerülhet, és így több képviselőre tarthat majd igényt, mint amire a 2019-es választás (akkor még nem ismert) eredménye egy merev szabályozás esetén lehetőséget adna.
Ezzel az elképzeléssel – különösen, hogy a többi párt ezt elfogadta, és ennek megfelelően a Momentum javaslata került bele az egyezség szövegébe – nincs is semmi baj, teljesen legitim elképzelés.
A baj ott kezdődik, amikor a Momentum éppen az általa elvetett szövegezésre hivatkozva akar most automatikusan jelölni kiesett képviselői helyére saját jelöltet. Tehát a Momentum az éppen az ő javaslata alapján elvetett szabályra hivatkozva akarja magánál tartani a jelölés jogát – pedig éppen az ő javaslatára itt egyezkedésre lenne szükség.
És minthogy ő nem megegyezni akar, merthogy az erőviszonyok azóta nem az ő javára változtak, hanem saját jelöltet állítani – ezért, az élő szabályozásnak az éppen általa okozott „hiányosságát” zsarolással kívánja kipótolni, tehát egy teljesen más helyzetben (főpolgármester-helyettesi pozíció) tagadja meg csupán formainak tekinthető kötelező támogatását, annak kikényszerítésére, hogy itt a korábban általa megfúrt és így nem létező szabályozást kikényszerítse. És erre a szabályra ráadásul létezőként hivatkozik.
Kérdésem: elfogadható ez? Erkölcsös ez? Nyilván nem.
És hogy a többi párt miért hallgat ez ügyben?
Minthogy a DK a leginkább érdekelt – a Momentum zsarolása őket érinti Bősz Anett főpolgármester-helyettesi pozíciója révén -, a többi pártnak kényelmesebb, ha a „balhét” a DK-ra hagyja…
Nem túl erkölcsös, de valahol érthető álláspont.
De sajnos van egy másik motívum is: az ellenzék DK-n kívüli részének valójában legerősebb összetartó motivációja: a Gyurcsány- és DK-fóbia. Ami garantálta – 2014 és 2018 után most is – a választási fiaskót, és amitől még ezek után sem képesek megszabadulni.
És ez már nem csupán nem erkölcsös… hanem végtelenül káros.
.
