Az Orbán-párti szervezetek kivételek.
Májusban az Állami Számvevőszék több ezer civil egyesületet és alapítványt értesített, hogy „a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző szervezetnek minősülnek”, és felszólította őket, hogy töltsék fel a beszámolóikat, hogy az ÁSZ ellenőrizhesse őket. Az esetről a 444 számolt be megszólaltatva az érintett szervezetek képviselőit is.
- Állatmentő,
- sérülteket gyógyító,
- a mélyszegénység felszámolásáért küzdő,
- hajléktalanokat segítő,
- környezettudatosságra nevelő,
- hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó szervezetek sora kapott felszólítást az ÁSZ-tól.
Polgárőrök, hagyományőrzők, műemlékvédők szintén részesültek a felszólításban. És persze a pár tucatnyi, a közéletben nagyon aktív, ismert
- jogvédő,
- korrupcióellenes
- vagy épp zöldszervezet.
Az ellenőrzést az ÁSZ nem maga találta ki. A luxemburgi Európai Bíróság 2020 júniusában hozta meg a döntést, hogy jogsértő az orosz mintára íródott 2017-es civiltörvény, ami „külföldről támogatott civil szervezetként” stigmatizálta a jelentősebb külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket. A parlament közel egy évig, 2021 áprilisáig várt a törvény visszavonásával, hogy aztán azon melegében egy ugyanúgy civilellenes szemléletű, ám némileg puhább törvénytervezetet nyújtson be.
A törvény tervezete ellen már születése pillanatában tiltakozott egy civil koalíció. Azt mondták, hogy a közéletet szabad, aktív és cselekvő polgárok alakítják, a közügyekkel foglalkozni mindannyiunk feladata és felelőssége, és
a civil szféra az állam partnere próbál lenni, nem az ellensége,
ezért nem kéne ellene hangolni, a hatályos jogszabályok már biztosítják a civilek átláthatóságát, nincs szükség további ellenőrzésre,
problémás az ÁSZ szerepe, aminek a közpénz felhasználásának ellenőrzése a feladata, miközben a civilek túlnyomó többsége magánadományokból működik, végül kifogásolták, hogy a civilekről szóló törvény előkészítésébe megint nem vonták be az érintetteket.
Az ÁSZ néhány napja kezdte csak el alkalmazni a „kőbaltatörvényt”, de egyből kiderült, hogy a tavalyi kritikáknak volt alapja. Az például egyértelmű, hogy az Állami Számvevőszék nem készült fel eléggé, az informatikai rendszere nem bírja az extra terhelést. Más magyarázatot nehéz találni arra, hogy hiába nyújtották el nyár közepéig az ellenőrzött szervezetek számára kijelölt időablakok sorát, a folyamatosan lehaló honlapon így is szinte lehetetlen feltölteni a bekért dokumentumokat. Minden megszólaló szervezet erről panaszkodott. A Jogriporter Alapítvány munkatársa egy hétórás videóban örökítette meg az ÁSZ honlapjával vívott szélmalomharcát — számolt be róla a 444.
Egy sérültekkel foglalkozó civil szervezet vezetője, A. arról számolt be, hogy eleve nem volt körültekintő az ÁSZ-vizsgálat időzítése, mert a szervezeteknek május végéig kell zárniuk az éves beszámolójukat és a mérlegüket, vagyis a legelfoglaltabb időszakban kaptak jelentős adminisztratív pluszterhet a nyakukba.
Mivel a könyvelője nem is vállalta, A.-nak kellett a rendelkezésére álló öt nap alatt mindent összeszednie, aki azt sem tudta megúszni, hogy a benyújtás napján reggel 6-tól este fél 11-ig üljön a gép előtt, mire az ÁSZ agonizáló rendszerébe sikerült mind a nyolc (!) dokumentumot feltöltenie. A. azt sem érti, hogy ha az ÁSZ amúgy emailben kommunikál, akkor miért nem lehet nekik emailben elküldeni a kért dokumentumokat, például pdf-formátumban.
Mivel sérültekkel foglalkozó alapítványa állami pénzt is kapott, A.-nak nincs különösebb elvi kifogása az ÁSZ vizsgálódása ellen. Azt viszont nem érti,
miért nevezi őket az állam a közélet befolyásolására alkalmas szervezetnek.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke a 444-nek erről azt mondta, hogy a kormánytöbbség a tavalyi törvény megalkotásakor a civiltörvényt elkaszáló luxemburgi bírósági ítélet egy mondatába kapaszkodott, miszerint legitim állami cél a közélet átláthatóságának javítása.
A probléma Pardavi szerint az, ahogy a törvény erre nem alkalmas, hiszen nem látszik, mitől eredményezne az ÁSZ vizsgálata nagyobb átláthatóságot. És bár ez a verzió nem bélyegzi meg úgy a civileket, mint az öt évvel korábbi, de szorongást kelt a szervezetek dolgozóiban, leköti a kapacitásukat, és negatív fényben tünteti fel őket,
ami ellen nem tudnak védekezni.
Az is súlyos gond, hogy a törvényből nem derül ki, mi történik, ha egy szervezet jelentését az ÁSZ nem fogadja el. Talán jobbító javaslatot tesz az átláthatóbb működésre? Sőt az sem világos, hogy egy civil szervezet megtámadhatja-e egyáltalán jogi úton az ÁSZ vele kapcsolatos döntéseit, és ha igen, hogyan – mondja a Helsinki Bizottság vezetője.
A kőbaltatörvény tervezetéhez fűzött tavalyi civil kritikákhoz Pardavi most azt is hozzátette, hogy
a jogszabály diszkriminatív.
És nem csak azért, mert kimentették alóla az egyházi és sportcélú alapítványokat és egyesületeket, hanem mert csak a civilekre vonatkozik, a szintén nem az állam pénzét költő, de más társasági formájú gazdálkodó szervezetekre nem. Pedig a civilek, különösen a közhasznúak, a projektalapú, részletes és nyilvános beszámolási kötelezettségeik miatt eleve sokkal transzparensebben működnek, mint a legtöbb cég. A működésükbe beleszólhatnak a szponzorok és a támogatók is, az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol felettük, az állami és uniós donorok meg egyfolytában ellenőrzik őket. Ezeken felül ellenőrzi most őket az ÁSZ is.
Abszurdnak nevezte, hogy a kormánytöbbség a civilek ellenőrzésétől reméli a közélet átláthatóságának javulását, a társadalmi célú kampányaikkal nagyságrendekkel több emberhez eljutó nagyvállalatok (például a Coca-Cola) működésébe viszont nem mer ugyanilyen mélyen belenyúlni.
A Fideszt támogató szervezetekről nem is beszélve.
A Megafon (Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.) a társasági formája miatt nem tartozik a kőbaltatörvény hatálya alá, miközben a kampány alatt milliárdos összeget költött a kormánypártot dicsőítő megmondóemberek reklámozására. Ugyanez vonatkozik a múlt hét végi budapesti globális konzervatív ötletbörze szervezőjére, az Alapjogokért Központot fenntartó Jogállam és Igazság Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságra.
A kőbaltatörvény visszássága a CÖF (Civil Összefogás Fóruma) mögötti Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) esetében látszik igazán. A CÖKA társasági és pénzügyi szempontból is a törvény hatálya alá tartozik.
A Békemenetek szervezője valamiért még sincs rajta a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civilek ÁSZ-listáján.
A szervezetet vezető Csizmadia László legalábbis a lap kérdésére azt mondta, semmiféle ellenőrzésről nem kaptak értesítést az Állami Számvevőszéktől.
A Helsinki Bizottság, a TASZ és néhány másik szervezet 2017-ben kijelentették, hogy elvi alapon nem hajlandók magukat külföldről támogatott szervezetnek bélyegezni, és
vállalják a törvénysértés következményeit.
De nem érte őket retorzió, sőt, végül sikerült jogi úton sikerült kikényszeríteni az igazukat.
Pardavi Márta azt mondja, hogy most más a helyzet, mert az aktivista szemléletű civilek valóban alkalmasak a közbeszéd befolyásolására, annál is inkább, mert részben épp ezért alapították őket: azt szeretnék, hogy az állam hatékonyabban és jogkövetőbb módon működjön, amit közéleti viták, és ha indokolt, a kormány nyilvános bírálata révén igyekeznek elérni. Ezért együttműködnek az ÁSZ-szal, de ha az eljárás során sérül a civilek szabadsága, azt nem fogják annyiban hagyni.
A lap megkérdezte az ÁSZ-t, hogy
- minden, a törvény hatálya alá tartozó szervezetet ellenőriznek-e, és ha nem, mi alapján szelektáltak;
- milyen következményei lesznek, ha egy szervezet nem felel meg az ellenőrzés kritériumainak;
- milyen gyakran terveznek ilyen ellenőrzéseket;
- és miért nem bírja az ÁSZ informatikai rendszere a terhelést,
de nem reagáltak.
(via, 444.hu)
Kapcsolódó:
