Azt is elmagyarázta, miért.
Kizárt, hogy a nagy cégek ne hárítsák át a különadót a fogyasztókra — mondta a Hírklikknek Csaba László közgazdász.
Az egyetemi tanár úgy fogalmazott a lapnak:
„Nem szabad elhinni, hogyha azt mondják, a nép nem fizet semmit a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeiért.
Merthogy nincs más, aki kifizetné.
Az is kérdés, hogy mennyi ebből a közvetlenül látható, és mennyi a közvetett adó, amin keresztül az állam a bevételeit megszerzi”.
Csaba László kifejtette, hogy az egy szokásos politikai megoldás, hogy nem látható módokon szedik be az állami bevételt.
„Például mondjuk a benzinnek, a dohánynak, vagy az alkoholtermékeknek van egy ára, de azt, hogy ebből mennyi az állami bevétel, a fogyasztó nem látja”
— mondta. Szerinte kizárt, hogy a kormány el tudná érni, hogy a nagy cégek ne hárítsák át a fogyasztókra a különadót.
A bankok esetében
„ha meg van kötve a kamat, akkor a különadó költségekben jelenik meg”.
A rezsicsökkentésről úgy fogalmazott: az eleve kétes értékű kezdeményezés volt, mivel azt már korábban is lehetett tudni, hogy a fenntarthatósággal bajok vannak.
„Ha a fogyasztók nem érzékelik, hogy mi a valós költség, akkor
miért spórolnának vele?”
— tette fel a költői kérdést.
Kiemelte, hogy ugyan a háborúnak van szerepe a jelenlegi helyzetben, mégis inkább a keresleti-kínálati viszonyok a meghatározóak.
Hangsúlyozta, hogy a kormány gazdálkodása is szerepet játszik abban, hogy most különadókat éreznek szükségesnek kivetni.
„Az teljesen világos, hogy nem egészséges, ha négy és fél hónap alatt összejön az éves hiány 80 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az első hónapokban számolatlanul költötték a pénzt”
— mondta.
