Sokezer milliárd forintról van szó.
Pont egy éve, hogy hozzáférhetne Magyarország az EU óriási újjáépítési alapjában lévő rengeteg pénzhez, ha minden rendben menne.
Az EU tagállamai még 2020 nyarán döntötték el, hogy elképesztően sok pénzt,
750 milliárd eurót szánnak a járvány miatt bajba jutott európai gazdaságok megsegítésére.
A pénz egy része
- vissza nem térítendő támogatás – Magyarország esetében eredetileg 2500 milliárd forint volt ez a keret.
- További 3400 milliárd forintnyi kedvezményes hitel is volt az eredeti csomagban.
Az első részletekhez tavaly nyár elejétől férhettek hozzá a tagállamok. Orbán Viktor még a választás előtt levélben sürgette Ursula von der Leyennél, hogy most már Magyarország is hívhasson le a keretéből,
de pénz egyelőre nem érkezik.
A pénz azért nem érkezik, mert a magyar kormány által benyújtott költési tervet nem fogadta el az Európai Bizottság, melynek fő kifogása az, hogy a tervben alig volt szó arról, hogyan teljesíti a kormány az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat.
Ezeket az ajánlásokat a Bizottság minden évben minden országnak kiadja, de a Tanács (vagyis a tagállamok kormányai) hagyják jóvá, azaz küldik meg a tagállamoknak. Az ajánlások végrehajtását az eurót nem használó országok eddig gond nélkül ki tudták kerülni, és a magyar kormány rendszeresen figyelmen kívül is hagyta a legtöbbet.
Ám az újjáépítési alap megnyitását már az ajánlások végrehajtásához kötötték, így tavaly óta ez komoly problémát jelent Magyarországnak. Jelenleg a magyar kormány éppen átírja az eddig el nem fogadott pénzköltési tervet. A hétfőn megjelent, 2022-es ajánlások teljesítésének is benne kellene lennie a tervben, ha a pénzhez hozzá akar jutni Magyarország, úgyhogy ezúttal rendkívüli jelentősége van annak, hogy mi szerepel a tervekben.
Az ajánlások nem konkrét feladatokat, hanem célokat tartalmaznak, azok végrehajtásának módjában szabad kezet kapnak a kormányok. A magyar kormánynak arra kellene figyelnie, hogy az újjáépítési alap elköltésének tervébe olyan programokat tegyen, amelyek alapján a pénzt ezen célok elérésére fordítaná.
Az ajánlásokat is tartalmazó dokumentum nagyobb része egy helyzetleírás, amiben
a Bizottság felsorolja, hogy milyen problémákat lát az adott tagállamban.
A dokumentum megállapítja, hogy 2021-ben a magyar költségvetés GDP arányosan 3 százalék feletti hiánnyal és 60 százalék feletti államadóssággal zárt, ami szembemegy az EU-s szabályokkal, de nem indul túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, mert a rendkívüli járványhelyzetre tekintettel az adósság elszállását mindenkinek megengedik most. Ráadásul látják az igyekvést: 2020-ban 7,8 százalék volt a hiány, tavaly már csak 6,8 és idén még alacsonyabbat várnak.
A brüsszeli statisztika szerint 2020-ban a magyar kormány a GDP 4 százalékát költötte a járvány hatását enyhítő intézkedésekre, de 2021-ben már csak 0,8 százalékát. Az intézkedések megfeleltek az EU-s ajánlásoknak. Néhány közülük túlmutatott a járványkezelésén, és hosszabb távon is költséget jelent: a szakképzési hozzájárulás eltörlése, a 25 év alattiak személyi jövedelemadójának eltörlése, a 13. havi nyugdíj bevezetése, az orvosok fizetésemelése. Ezeket nem kritizálja a mostani jelentés, csak megállapítja, hogy ezt ki kell gazdálkodni, és túlmutatnak az ideglenes, válságkezelő intézkedéseken, még ha arra hivatkozva is vezették be őket.
A Bizottság szerint a magyar kormány optimistább, mint ők. Budapest idénre 4,3 jövőre 4,1 százalékos növekedését várja a GDP-nek, míg brüsszeli számítások csak 3,6 illetve 2,6 százalékot jeleznek előre. A költségvetési hiány is magasabb lesz a Bizottság szerint, mint azt a magyar kormány várja.
A Bizottság külön figyelmeztet, hogy a rezsicsökkentés miatt a GDP 1,2 százalékát költi idén a magyar kormány a közműcégek (tulajdonképen főleg az MVM) támogatására. Még itt sincs arról szó, hogy ezt nem kéne csinálni, csak jelzik, hogy mitől marad magas a hiány. Az Ukrajnából érkező menekültek ellátása az idei magyar GDP 0,2 százalékát teszi ki a jelentés szerint.
Az EU-s pénzek elapadása 1 százalékos GDP csökkenést okoz idén Magyarországnak. Ennek az a fő oka, hogy az előző pénzügyi ciklus pályázatai kifutnak, az újak pedig még nem indulnak el.
A Bizottság arra figyelmeztet, hogy hosszú távon
a magyar költségvetési rendszer nehezen lesz fenntartható,
főleg azért, mert öregszik a társadalom, és így a nyugdíjakra egyre többet kell költeni. Ráadásul a nyugdíjak közötti különbségek egyre csak nőnek, hiszen míg a minimálnyugdíj összege 2008 óta nem emelkedett, addig a nyugdíj melletti munkavállalás egyre könnyebb annak, aki képes erre.
A jelentés szerint a magyar munkaerőpiac jó állapotban van, de a kevés bölcsőde miatt a kisgyerekes anyák közül nagyon kevesen tudnak dolgozni. Nincsenek sokan a munkanélküliek, de a helyzetük elég reménytelen: a munkanélküliek fele semmilyen állami támogatást sem kap, és aki tartósan munkanélküli, az nehezen tud kitörni a helyzetéből.
Miközben csökken a szegények száma, még mindig kiemelkedően sok nélkülöző él Magyarországon lakosságarányosan az EU többi tagállamához képest. A cigány népesség különösen szegény, körükben három-négyszerese a nélkülözők aránya a többségi társadalomhoz képest.
Az utóbbi években bevezetett intézkedések nyomán a jövedelmkülönbségek nőttek,
a rosszabbul keresők jártak rosszul az új adózási szabályokkal.
A közmunkáért járó fizetés, a minimálbér és a családi pótlék közel sem növekedett annyira, mint a megélhetési költségek. A rezsicsökkentés sem segít a legszegényebbeken, mert ők szilárd tüzelővel fűtenek. A lakásárak gyors emelkedése pedig reménytelenné teszi a szegények otthonhoz jutását, és ezen a helyzet sokat ront, hogy szociális bérlakások Magyarországon lényegében nincsenek.
Az oktatás színvonala bőven az EU-s átlag alatt van Magyarországon,
a 15 évesek teljesítménye ráadásul romlik. A cigányok között különösen magas a közoktatásból kimaradók aránya: hatszorosa a többségi társadalomhoz tartozókéhoz képest. De általában sem túl tanultak a magyarok, a 25-34 év közti diplomások aránya az egyik legalacsonyabb az egész EU-ban. A szegények rossz továbbtanulási esélyei miatt a társadalmi mobilitás Magyarországon különösen alacsony.
A jelentés szerint három fő oka van a magyar oktatási rendszer feltűnő gyengeségének:
- az iskoláknak nincs mozgásterük, hogy a helyben leginkább hasznos tanrend szerint haladjanak;
- az iskolák meglehetősen szegregáltak, azaz a jómódú és a szegény családok gyerekei alig keverednek;
- nagyon alacsony a tanárok fizetése, és ezért tanárhiány van. A tanárszakon végzők több mint fele nem iskolákba megy dolgozni.
A magyarok egészségi állapota rosszabb az EU átlagánál,
részben az egészségtelen életmód, részben a rossz hatékonyságú ellátás miatt. Dohányzásban, italozásban és elhízásban Európa élvonalában vagyunk. Magyarországon halnak meg a legtöbben a légszennyezettség miatt egész Európában. A szűrővizsgálatok annyira ritkák, hogy az elkerülhető halálozások száma is kiugróan magas. Az ellátás rosszul szervezett: míg az ország egyes részein kevés a kapacitás, addig összességében a kórházi ágyak száma magas, és a kórházban töltött napok száma is kiemelkedő. A Bizottság szerint az orvosok fizetésemelése javíthat a helyzeten.
A korrupció burjánzik.
Részben mert a politikai és a gazdasági elit összefonódott egymással, részben mert nincsenek hatékony ellenőrzések, és a komolyabb ügyeket nem vizsgálják az ügyészek. Nem átlátható, hogy mikor indul nyomozás, és ha indul, akkor azt miért zárják le. Tovább rontja a helyzetet
a sajtószabadság korlátozása, a civil szervezetek elleni hangulatkeltés, és a közérdekű adatok visszatartása.
A bíróságok autonómiája szűkül, a Kúria egyre inkább politikai befolyás alá kerül. Az ügyek kiosztása átláthatatlan, ezért politikai nyomásgyakorlást tesz lehetővé a rendszer. A törvényeket jellemzően konzultációk, az érintett társadalmi csoportok képviselőinek megkérdezése nélkül hozzák.
Az adórendszer továbbra is bonyolult, a munkát terhelő járulékok magasak, az alacsony jövedelműek terhei arányosan a legnagyobbak. Sok a szektorális különadó, a rendszer nehezen átlátható.
Számos esetben versenyellenes szabályozások lépnek hatályba, az állam sokszor befolyásol piaci folyamatokban. A törvényhozás kiszámíthatatlansága is erősíti ezt a hatást, főleg a kiskereskedelem szenved emiatt.
A közbeszerzési rendszer igen problémás,
nagyon sok az olyan pályázat, ahol csak egyetlen ajánlattevő van. A keretszerződéses kiírások különösen gyanúsak az eddigi vizsgálatok alapján. A vagyonkezelő közalapítványok létrejöttével tovább romlott a helyzet, mert nekik nem feltétlenül kell közbeszerzést indítaniuk, holott jórészt költségvetési pénzből élnek.
A klímaváltozás súlyosan érinti Magyarországot, egyes területein a szárazság, másutt az árvizek fenyegetnek. Elsősorban a vizek megtartásával kellene foglalkozni. A légszennyezettség magas, a hulladékfeldogozás szintje viszont alacsony.
Az jó, hogy egyre több pénz megy kutatás-fejlesztésre, de a magasan képzett munkaerőből kevés van.
A megújuló energia felhasználásban Magyarország bőven az EU-s átlag alatt van, a 14 százalékot sem éri el.
Az ajánlások lényege az, hogy ezeken a problémákon javítani kell, ezekre a témákra programokat kellene írni, és azok végrehajtására kellene szánni az EU-tól lehívható pénzeket. Az ajánlás teljes szövege itt olvasható.
(via, 444.hu)
(Kiemelt kép: wiadomosci.dziennik.pl)
