Pálfordulás történt.
Szombaton 11 órakor kezdetét vette a köztársasági elnök beiktatási ceremóniája a Kossuth téren, a Parlament épülete előtt: elsőként a katonai díszegység a történelmi zászlóknak tisztelgett a téren. Novák Katalin családja kíséretében, férjével közösen vonult fel a térre.
Miután a beiktatandó köztársasági elnök engedélyt adott zászlófelvonásra, a katonák felvonták azt, a Himnuszra, minek után Kövér László házelnök ismertette az Országgyűlés döntését a köztársasági elnök megválasztásáról. Ekkorra Novák Katalin már férje jobboldalán ült, onnan követte a Kövér megszólalása utáni Rákóczi induló négykezes átiratát, amit Balázs János és tanítványa, Kádár Viktória zongoraművészek adtak elő. Ezt követte Novák Katalin beiktatási szónoklata.
A magyarok köztársasági elnökeként először szólítom meg önöket – kezdte beiktatási beszédét Novák, majd megköszönte a bizalmat. A bizalommal elsősorban felelősség fakad, „felelősség azok iránt is, akik ma még bizalmatlanok és elutasítók” — mondta.
Minősített felelősségének nevezte, hogy elnökként megmutassa, mit jelent a szülőföldje, Magyarország, mit jelent magyarnak lenni, hol van a világban betöltött helye a magyaroknak. „Ebből a személyes magyar világnézetből keletkeznek majd cselekedeteim” – mondta. Azzal folytatta, hogy a magyarok együtt vannak abban a szándékban és akaratban is, hogy a 20. századi megrendülés után a 21. században jobb, szebb békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk.
Majd a háborúról beszélt: „Egy sötét felleg árnyékot vet az életre – a háború. Ez most nem a videójátékok virtuális valósága, ez nem CGI, ez nem photosop, nem is háborús film, ez az a véres valóság”. (…) Valódi a gyerekek sírása, a tankok dübörgése, a fegyverek ropogása, valódi a megrendülés, valódi a félelem.
Ezután a magyarok azonnali reakcióit méltatta,
és mint mondta, mostanra 700 ezer menekülő lépett át Magyarország területére. Több százmillió forint adomány gyűlt össze. A segítséget mindenkinek megköszönte, majd tíz pontban sorolta fel, hogyan néz ki Magyarország szempontjából a háború. Arról később beszélt, hogy a keresztény, demokratikus értékeket képviselte korábban is a kormány tagjaként, ennek megfelelően kevésbé meglepő, hogy a Fidesz eszméivel megegyező pontokat sorolt:
- Elítéljük a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.
- Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállító törekvésekre.
- Mi magyarok békét akarunk itt, és a szomszédos országokban is, a békét akarjuk megnyerni.
- Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, egymás iránti tiszteletre méltó magyarok ellen is vívják, követeljük a háborús bűnök kivizsgálását.
- Nem vagyunk semlegesek, az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk. Az EU és NATO részeként vállalt kötelezettségeknek eleget teszünk, és ha úgy kívánja a magyar érdek, nemet is mondunk.
- Többszörösen megharcolt szuverenitásunkról semmi körülmények közt nem vagyunk hajlandóan lemondani.
- Támogatjuk Ukrajna csatlakozását az EU közösségéhez.
- Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért és nem akadályozzuk szövetségeseink áldozathozatalát, nem egyezünk bele azonban olyanba, ami nagyobb fájdalmat okoz a magyaroknak, mint az orosz agresszornak.
- Készséggel vállalunk közvetítő szerepet a felek között.
- Az Ukrajnában élő magyar embereket megillető jogok biztosításához ragaszkodunk ahogy eddig, úgy most és ezután is.
Novák Katalin azt mondta, vannak szövetségeseink és barátaink is. „Néha kényelmetlen barátok vagyunk, de ha valódi a szükség, mi nem futamodunk meg” — mondta. Május 17-én, kedden, Varsóba utazik, hogy a lengyel elnökkel találkozzon.
Elmondta: Őrizzük meg nemzeti büszkeségünket, de vigyázzunk, hogy ne legyen nemzeti gőg, de globalista gyávaság sem.
Ezek után végre eljutott Brüsszelhez is, amikor is arról beszélt, hogy van, hogy el kell menni a falig vagy azon is át kell törni, ezt tanulta a brüsszeli bizottságtól. Mint mondta,
„Én azt tapasztaltam, érdemes megnézni, hogy van-e ajtó, érdemes megnézni, van-e kilincs, ha nem tudjuk lenyomni, akkor megnézni, van-e benne kulcs, ha nem, ismertünk-e valakit, aki ki tudja nyitni. És ha nincs, akkor jöhet a faltörő kos. Bízom benne, hogy ajtónyitogatásban és kulcskeresésben Magyarország hasznára lehetek.”
A felálló kormánytól azt kérte, hogy
tiszteljék a demokratikus törvényhozás fennálló alkotmányos kereteit.
„Magyarország polgáraként azt várom, hogy őrizzék meg a magyar emberek biztonságát, azt remélem, hogy a világjárványokra, a biztonsági fenyegetésekre és gazdasági kihívásokra való megfelelés mellett jut, marad elő a további építkezésre is.” — mondta.
A családról is beszélt: a szuverenitás bölcsője a család, a nemzet egysége is a családban kezdődik. Szólni fog a megfogant emberi élet, a család védelmében, és abban, hogy segítsék a fiatalokat akár az idősek gondozásában is. „Védjük a teremtési rendet és a teremtett világot, támogassuk a nagycsaládokat, az örökbefogadókat, az egyedül gondoskodóakat, a gyerekvállalásnak ne legyen anyagi akadálya.”
Azt ígérte, a tehetséges fiatalokra is ráirányítja majd a figyelmet, és ott lesz a rossz körülmények között élők között is, leül majd a sámlira.
„Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé látunk, hallunk és értünk, hogy érezzük, összetartozunk” — foglamazott.
Novák Katalin programja ökumenikus istentisztelettel kezdődött a szombat délelőtt Budapesten, a Kálvin téri református templomban: itt egyházi vezetők megáldották Magyarország új köztársasági elnökét. Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke – aki egykor Emmi-miniszterként a főnöke volt – igehirdetésében arról beszélt: ez az első alkalom, hogy katolikusok, reformátusok, evangélikusok „a zsidó felekezet szombati imájától kísérve”, a hívők közösségében kérik Isten áldását az ország első polgárára.
Ehhez szükség volt a megválasztott köztársasági elnök „bátorságára és alázatára”, és arra, hogy „újra és újra, tisztségtől, hivataltól függetlenül keresse Krisztus útját” – mondta a református püspök. Balog azt kérte, hogy legyen ez egy új „magától értetődőség” Magyarországon, ahol az alaptörvény kimondja a magyar állam keresztény megalapozottságát, és az állam minden szervének kötelességévé teszi az ország keresztény kultúrájának védelmét, foglalta össze az MTI.
A köztársasági beiktatási ceremóniájára meghívták fellépőként Balázs János és Kádár Viktória zongoraművészeket, Rúzsa Magdit, a Magyar Nemzeti Táncegyüttest és az Angelica leánykart. Ezután délután egytől este hatig nyílt napot tartanak a Sándor palotában, amelynek kulcsait már május tizedikén átvette Novák Katalin Áder János korábbi köztársasági elnöktől.
Nem minden köztársasági elnök igényelt egyébként népünnepélyt a beiktatására, Sólyom László például külsőségektől és felhajtásoktól mentes ceremóniát kért.
Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A nemzeti egység megteremtéséről Novák Katalin korábban azt mondta, nehéz lesz, de nem lehetetlen.
Fotók:
(via, MTI / telex.hu)
