Fentről jött a segítség.
A következő polgári kormány feladatának a béke és a biztonság, valamint Magyarország „elvi és gazdasági szuverenitásának” megőrzését nevezte a Fidesz frakcióvezetője kedden Budapesten. Kocsis Máté az Alapjogokért Központ „Merre tovább? Az ötödik Orbán-kormány és a jobboldali konjunktúra lehetőségei” című kerekasztal-beszélgetésén azt mondta, a család- és adópolitikában, ezzel együtt a középosztály megerősítésében „tovább kell mennie” a következő kabinetnek.
„Az olyan középosztály létrehozása, amelyhez saját szorgalma, tehetsége vagy képessége alapján bárki csatlakozhat, nemcsak a Fidesz célja, hanem nemzeti cél is” — mondta a kormánypárti politikus, aki úgy vélekedett, ez társadalmi-gazdasági erőt jelent majd, amely ebben az évtizedben, a veszélyek korában „segít bennünket a túlélésben„.
Kocsis Máté a kormánypártok április 3-án aratott győzelmének okairól szólva azt mondta, az
„elsősorban a Jóistennek„,
másodsorban a magyarok bölcsességének köszönhető.
Azt mondta, „a választási eredmény is igazolja évtizedes félreértés, hogy a magas részvétel nem kedvez a kormánypártok támogatottságának„. A Fidesz-KDNP-re szavazó 3 millió 60 ezer ember jóval több, mint akikkel pártjaik kapcsolatban állnak — emelte ki. A Fidesz frakcióvezetője a további tanulságok között említette, hogy a jobboldal túlértékeli a liberális média szerepét.
Szerinte a baloldal félreérti a magyarokat, ami – mint fogalmazott – „poszt-SZDSZ-es betegség, értelmiségi-álértelmiségi probléma„. Úgy véli, a baloldal „nem látja be„, hogy változott a világ, véleménye szerint a baloldal dölyfösségéből indulat lett, abból pedig vereség.
Kocsis Máté a baloldal vereségének másik okaként Gyurcsány Ferencet, a DK elnökét jelölte meg. A baloldal arra is rájöhetne, hogy „Gyurcsánnyal nem fog menni” – jelentette ki, hozzátéve, Gyurcsány Ferencnek ideje lenne elbúcsúznia a közélettől, „még akkor is, ha ezzel a jobboldal választási esélyei csökkennek„.
A parlamenti munkára térve kijelentette, hogy a szokásjogot a baloldal megsértette az üléstermi botrányaival, ezért annak a pártnak a bizottsági jelöltjét, amely nem támogatja a Fidesz-KDNP jelöltjeit, a kormánypárti szövetség ezután nem szavazza meg.
Kocsis Máté kimondta, hogy a képviselői pozíción és a törvény által előírt kötelező egy bizottsági tagságon túl parlamenti tisztséget nem tudnak olyan képviselőknek adni, akik korábban „az alkotmányos rend felszámolására” irányuló nyilatkozatokat tettek.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója kijelentette,
„{m}a Magyarországon jobboldali konjunktúra van„,
hozzátéve, hogy a választást a Fidesz-KDNP az elmúlt tizenkét év „nem mintamásoló, hanem mintaadó” politikájával nyerte meg.
A jogi elemző intézet igazgatója a következő ciklus történelmi feladatai között említette „az egyébként habituálisan baloldali” szavazók integrálását, akik közül sok százezren szavaztak április 3-án a Fidesz-KDNP-re és még többen nemmel a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseire.
Az eseményen Tóth Erik, a központ elemzője a választási eredmények több szempontból való csoportosításával azt mutatta, hogy „igazolhatóan történelmi eredményt ért el a jobboldal április 3-án”. A kerekasztal-beszélgetésen Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója a Fidesz-KDNP választási győzelmét a jobboldal közösségére, a kormánypártok szervezettségére és politikai teljesítményére vezette vissza.
Úgy vélekedett, hogy a veszélyek korában „a széles népi felhatalmazással” megválasztott stabil kormány védheti meg az országot. Molnár Balázs jogász-politológus álláspontja szerint április 3-a miniszterelnök-választás volt, és Orbán Viktornak annál is nagyobb az előnye, mint ami az eredményekből látszik.
(MTI korrigálva)
