1200 új iskolai férőhelyre lett volna EU-s forrás, ehhez képest 24 új hely létesült.
Sajtótájékoztatót és levél átadást szervezett a Klebelsberg Központ elé a Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület, a Láncreakció oktatási munkacsoport és a Bliss Alapítvány, miután kiderült,
a KLIK nem szándékozik támogatni
a budapesti Bóné András Kommunikációs és Fejlesztő Iskolát, amely 12 súlyosan-halmozottan sérült gyermeket lát el nappali tagozaton és több száznak végez évente vizsgálatot és ad tanácsot — írja a Mérce.
Trexler Erik, a Bliss Alapítvány ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, azért gyűltek össze a Klebelsberg Központ előtt, mert
veszélybe került a súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek oktatása.
Alapítványuk 35 éve segíti a súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek komplex rehabilitációját, aminek köszönhetően a beszédképtelen gyerekek is képessé vállnak kifejezni gondolataikat, érzéseiket.
Hazánkban elsőként az alapítvány iskolája karolta fel a súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek oktatását – mondta el Trexler. Azonban ez most veszélybe kerülhetett, mivel
az iskola működését csak 50%-ban fedezi az állami támogatás,
hiszen nem állami és nem egyházi fenntartású intézményről van szó. Így a működéshez szükséges költségek egy részét az alapítványnak kell előteremtenie. Ez csak úgy tud megvalósulni, ha a szülők fizetik ki a hiányzó részt.
„Fontos megemlíteni, hogy azok a családok, akik iskolánkba járatják a gyerekeiket nem azért választják iskolánkat, mert anyagi jólét miatt megtehetik, hanem azért, mert nem lenne hova menniük, kiszorulnának az oktatásból.”
— fogalmaz a Bliss Alapítvány ügyvezető igazgatója.
Ezt bizonyítja Trexler szerint az is, hogy az idei tanévben úgynevezett ellátási szerződést kötöttek a tankerületek a Bliss alapítvánnyal annak érdekében, hogy a gyermekek megfelelő oktatásban részesüljenek és ne sérüljenek az oktatáshoz való jogaik.
Most is, ahogy az előző év szeptemberében, ígéreteket kaptak a szülők arra, hogy lesz állami intézmény gyermekeik számára. Azonban a szülők mérhetetlenül csalódottak, hiszen szeptemberben is ezt az ígértet kapták, de később kiderült, nem tudják megoldani a tankerületi központok a gyermekek ellátását így az alapítvánnyal kötöttek szerződést.
Ezeknek a családoknak nem lenne hova menni, hiszen
nem kapnák meg azt a színvonalas oktatást, amit a Bliss alapítvány nyújtott.
Trexler bízik abban, hogy a sajtótájékoztató hozz valamiféle változást és a súlyosan halmozottan fogyatékos gyerekek megfelelő oktatásban kezdhetik meg a következő tanévet.
Csiznier-Kovács Andrea a Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület vezetője arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy
országosan sérül a súlyosan halmozottan sérült gyermekek oktatási helyzete.
„Ma Magyarországon több, mint 1200 gyerek alapvető jogai sérülnek, vagyis súlyos jogsértés áldozatai, ugyanis nem tudnak iskolába járni, mert vagy iskola nincsen, vagy gyógypedagógus nincsen, aki oktathatná őket”
— hívta fel rá a figyelmet Csiznier-Kovács, hozzátéve, hogy Magyarországon minden gyermek tanköteles, az állapotától teljesen függetlenül. A köznevelési törvény rendelkezik arról, hogy a súlyosan halmozottan sérül gyerekek heti minimum 20 órában kell, hogy megkapják a fejlesztő foglalkozásokat.
De Magyarországon rendszerszintű a diszkrimináció és az esélyegyenlőtlenség, mivel a gyerekek nagy része 5-6 órát kap hetente.
„Képzeljék el mi történne akkor, ha egy átlagos iskolában a gyerekek órarend szerinti óráinak pusztán 10-20-30%-án vehetnének részt?”
— tette fel a kérdést Csiznier-Kovács Andrea, aki szerint a sérült gyerekek esetében rendszerszintű a hiba. Ha az iskola nem tudja biztosítani az előírt óraszámot, vagy a gyógypedagógus hiány miatt, ami rettenetes mérteket ölt, vagy az intézmény hiány miatt, akkor mint fenntartó egyszerűen utasítja a szakértői bizottságot, hogy annyi óraszámban határozza meg a gyermek fejlesztését, amennyit az intézmény biztosítani tud – összegezte az Egyesület elnöke, hozzátéve: „A szülőket kényszerpálya elé állítják: ha nem írja alá az 5 óra fejlesztést, akkor a gyermekük semmit nem kap”.
A szülők többsége így aláírja az 5 órát: papíron minden rendben van, papíron minden gyermek megkapja a fejlesztést. A rendszer hibái miatt a rendszer nem mutatja meg a hiányokat és a törvénysértéseket.
Az EU pályázatok az utóbbi években biztosíthatták volna azt, hogy ez a helyzet alapvetően megváltozzon. 1200 új iskolai férőhelyre lett volna EU-s forrás, ehhez képest az utóbbi években 24 új hely létesült.
Ez azt jelenti, hogy
a költséghatékony működés miatt a súlyosan sérült gyerekek alapvető jogai sérülnek ma Magyarországon.
A Mérce tudósítása itt tekinthető meg:
(via, merce.hu)
(Kiemelt kép: Bliss alapítvány/Facebook)
