Bemutatjuk, milyen volt belülről.
A siralmas ellenzéki (le)szereplést hozó választás után igyekeztünk megtudni, hogyan és miért csúszott félre ennyire az ellenzéki kampány, hogyan veszíthetett el az ellenzék hogyan közel 800 ezer szavazót.
Ennek érdekében az elmúlt napokban féltucatnyi ellenzéki szereplővel beszélgettünk, akik részesei voltak, vagy közelről látták, milyen harcok dúltak a kifelé egységet sugározni igyekvő kampányban.
Baljós toborzás
Abban cikkünk minden ellenzéki megszólalója egyetértett, hogy a problémák már akkor elkezdődtek, amikor kiderült, hogy a szakmai- és pártháttér nélküli Márki-Zay Péter nyerte az előválasztás második fordulóját.
A pártok arra számítottak, hogy a közös miniszterelnök-jelölt leül majd a hat párt kommunikációs szakértőivel, hogy együtt tervezzék meg a közös kampányt,
ez azonban soha nem történt meg.
Márki-Zay azt akarta, hogy ő irányítsa a kampányt, ehhez pedig toborzásba kezdett, jellemzően politikával korábban soha nem foglalkozó fiatalokat és civileket vett fel.
Tapasztalatlan kampányfőnök
Így lett a közös ellenzéki kampány kampányfőnöke egy bizonyos Zaránd Péter.
Zaránd korábban mindössze egyetlen kampányt csinált életében, azt sem országgyűlési választáson: ő volt Puzsér Róbert kampányfőnöke a főpolgármester-választáson, amelyen egyébként 4,4 százalékot szerzett a nagyhangú megmondóember.
Amikor kiderült, hogy az első közös, egyben minden idők legösszetettebb ellenzéki kampányát ő fogja vezetni, sokan kezdtek aggódni az ellenzéki pártok soraiban.
Mindent jobban tudtak
Márki-Zay csapatáról az az egyöntetű vélemény alakult ki ellenzéki körökben, hogy a tapasztalatot és a tudást leginkább önbizalommal helyettesítették.
Hallottunk olyan ellenzéki történetet, amely szerint egy belső szakmai kritikára az a válasz érkezett Márki-Zay csapatától, hogy az ellenzék már három kétharmadot összehozott, úgyhogy inkább ne akarjanak beleszólni a kampányba, ők jobban tudják, mit hogyan kell csinálni.
Belső feszültségek
Mindebből az következne, hogy komoly feszültségek voltak a hat párt és Márki-Zay Péter stábja között, de a nekünk megszólaló ellenzékiek szerint ennél is bonyolultabb volt a helyzet. A központi stáb tagjai ugyanis leginkább
egymással veszekedtek,
folyamatosak voltak a belső hatalmi harcok és egymás között se vállalták a felelősséget egy-egy hibáért.
Így pedig igazából nem maradt érdemi energiájuk arra, hogy egyáltalán meghallgassák az ellenzéki pártok kritikáit, nemhogy korrigálni tudjanak a lejtőn lefelé.
Csak romok maradtak utánuk
Ma már világos, kardinális hiba volt, hogy Márki-Zay Péter azt gondolta, amatőrökkel jobb kampányt tud majd csinálni, mint az ellenzék szakértőivel. Most nem csak nekik, hanem az egész ellenzéknek azokon a romokon kell majd élniük, amelyeket ő és stábja hagyott maga után.