Nem lesz nyugalom, amíg egy tébolyult diktátor van Oroszország élén.
Ljubov Nepop interjút adott a 444-nek, amelyben az orosz-ukrán háborúról beszélt. Elmondta, hogy a harcok kezdete óta alig alszik, és borzasztóan aggódik a népéért. Emellett megköszönte a magyaroknak a rengeteg segítséget, amit a menekülteknek nyújtanak.
Azonban figyelmeztetett, hogy nem szabad bedőlni az orosz propagandának:
„Nem lehet nem párhuzamot vonni Putyin és Hitler között. Az orosz elnök épp úgy törekszik az ukránok megsemmisítésére, mint ahogy Hitler elpusztította a zsidókat, és az „ukrán kérdés” megoldásának szükségességével kapcsolatban is ugyanúgy beszél, ahogy a második világháború idején a „zsidó kérdés” megoldásáról beszéltek.”
– mondta.
Kifejtette, hogy az oroszok ugyanazok a jelzéseket használják a katonai járműveiken, mint korábban a nácik. Kijevet is ugyanúgy támadják, még a a város védelmének a fő vonalai is egybeesnek a második világháború időszakának helyszíneivel.
„Ne felejtsük el azt sem, hogy Oroszország lövi és blokád alá vonja az olyan városok békés lakosságát, mint Harkiv, Mariupol, Herszon vagy maga Kijev, ahol a lakosság jelentős része orosz nyelven beszél.
És éppen ez a lakosság most elkeseredetten próbálja megvédeni városait az oroszoktól. Nem tűnik ez ellentmondásnak?”
Szóba került Oroszország atommal való fenyegetése is.
„Putyinnak meg sem kell nyomnia a piros gombot – elegendő, ha csapást mér valamelyik ukrán atomerőműre, és a sugárzás nem ismer államhatárokat, közvetlenül érinti Európát is.
Csak meg kell határozni a megfelelő időpontot a meteorológusok segítségével, hogy mikor lesz kívánatos a szélirány.”
Végül kitért arra, hogy Magyarországon sokan arról beszélnek, hogy az ukránok vagy leteszik a fegyvert, vagy oda fajul a helyzet, hogy felmorzsolódnak az ukrán fegyveres erők, Ukrajna pedig megszűnik mint állam.
Erre válaszul egy számunkra jól ismert párhuzammal élt:
„Nemcsak Magyarországon, hanem Ukrajnában is olvasták Gárdonyi Géza „Egri csillagok” című regényét. 1552-ben a hatalmas, legalább 40 ezres török had Eger vára alá érkezett, amelynek egy maroknyi védője volt – alig kétezer ember Dobó István kapitány vezetésével.
A magyar helyőrség ellenállt a többszöri ostromnak, és a hatalmas veszteségeket elszenvedő török had 38 nap után elvonult a vár alól. A fenyegető török hódítás árnyékában Eger győzelmének óriási jelentősége volt.
A XVI. században ez volt az első eset, amikor egy magyar határvédelmi, így stratégiai jelentőséggel bíró erőd ellen tudott állni a hódításnak.
Az egész világ számára ma ez az erőd Ukrajna, és mindenkinek fontos lenne tudni, hogy az ukrán hősök képesek megvédeni bennünket, és a következő nemzedékeket az orosz hódítóktól.
A mából kiindulva mondaná-e bárki is azt, hogy Eger védőinek fel kellett volna adniuk a várat, hogy ne essenek a pusztítás áldozatául? Gondolom, hogy senki nem mondana ilyet.
És azt is gondolom, hogy itt az ideje meglátni az ukránokban az európai erőd védelmezőit, mint egykor az egriekben, akiknek minden esélyük megvan arra, hogy kitartsanak, nekünk együtt pedig arra, hogy győzzünk.
Emlékezzenek tehát saját történelmünkre, emlékezzenek Egerre és 1956-ra, legyenek bölcsek és előrelátók, és segítsék most Ukrajnát győzni.”
(via 444.hu)