Ukrajna válaszút elé került.
Többmilliónyi ukrán elűzésével, a civil infrastruktúra pusztításával Oroszország „megtisztította” a terepet az ukrán erőkkel való leszámoláshoz, de mielőtt Kijevben, Harkivban vagy Mariupolban megkezdődnének vagy felerősödnének a házról házra folyó városharcok, csütörtökön a tervek szerint
a háború kezdete óta nem látott magas szintű tárgyalások lesznek a felek között.
A delegációkat Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vezeti, és a helyszín
a törökországi Antalya városának diplomáciai konferenciája,
házigazdájuk pedig az Ukrajnával és Oroszországgal egyaránt jó viszonyt – bár mindkettőjükkel másként jó viszonyt – ápoló Recep Tayyip Erdoğan lesz. A török elnöknek komoly gyakorlata van abban, hogyan kell elugrani egy orosz háború fenyegetése elől, ráadásul a háború mielőbbi lezárása számára különlegesen fontos.
Természetesen a háború lezárása mindenki számára egyre nagyobb téttel bír; hiszen az elfoglalt nukleáris létesítmények felelőtlen kezelése, a NATO-tagállamok támogató akciói mind-mind egy még súlyosabb konfliktus árnyékát vetítik Kelet-Európa fölé. Csakhogy jelenleg a konfliktus nincs olyan szakaszában, melyben bármelyik fél is érdekelt lenne a tárgyalásos megoldásban.
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek
egyáltalán nem áll érdekében,
hogy olyan értékes ütőkártyák nélkül üljön asztalhoz, mint például Kijev teljes blokádja, Ukrajna energiahálózatának lekapcsolása, netán valamelyik nagyváros elfoglalása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig még nem fog belemenni egyetlen, az ország szuverenitását megcsonkító orosz követelésbe sem, hiszen
pont ezen követelések elleni harcért adta vérét több ezer ukrán,
ráadásul az ukrán fegyveres erők sem szenvedtek döntő vereségeket.
A háború jelen állásában ezek az orosz követelések:
Az biztos, hogy az Ukrajnába áramló hadianyag és civil segély csak erősíteni fogja az elszántságot, és a köznapi logika szerint a két hét leforgása alatt nagyon komolyan szankcionált és bojkottált Oroszországot is csak megacélozzák a mára már emberéletek ezreiben is megmutatkozó megpróbáltatások.
Azonban talán mégis a külső, eddigi szövetségesei vagy a semleges felek irányából érkező nyomás az, ami
megpuhíthatja Putyint.
Árulkodó, hogy már a hajmeresztő húzásai iránt eddig elnézőbb India és Kína stratégiai nyugalmán is repedések mutatkoznak. A komor gazdasági és diplomáciai realitásokkal való szembenézésére utalnak a találkozó előtt megfogalmazott orosz követelések, pontosabban a Putyin inváziónyitó beszédéhez képest hiányzó követelések.
A legfontosabb a „nácitlanítás” fedőnéven futó követelés, mely lényegében
egy Moszkvához lojális bábkormány elfogadására kényszerítené az ukránokat,
és mely a Kreml hétfői csomagjában már nem szerepelt így benne. A Putyinhoz látogató izraeli békéltető küldöttség kedden amerikai és izraeli lapoknak is nyilatkozó tagjai szerint nem a sajtóosztály hibázott. Szerintük a csütörtökön előterjesztendő orosz ajánlat értelmében
Zelenszkij megtarthatná elnöki posztját,
és Moszkva elismerné Ukrajna szuverenitását is, és a demilitarizálást a Donbaszra (a szakadár kelet-ukrajnai tartományokra) terjesztené ki.
De Kijevnek súlyos árat kellene fizetnie a békéért; el kéne ismernie a Krím félsziget feletti
orosz fennhatóságot,
illetve Donyeck és Luhanszk megyék függetlenségét. Azt is elvárnák, hogy Ukrajna foglalja alkotmányba semleges státuszát, amelynek értelmében nem csatlakozhat „egyetlen blokkhoz” sem, miközben most az alkotmányában szerepel, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz.
A negyedik béketárgyalási forduló előtt az orosz delegáció egyik tagja, Leonyid Szluckij azt nyilatkozta az orosz állami tévének, hogy
Oroszország „egyetlen tárgyalási pontban sem fog engedni”.
Az izraeli diplomácia, mely a török diplomáciához hasonlóan a legfontosabb közvetítőként igyekszik önmagát beállítani, állítja, hogy bár mindkét részről több jelzés érkezett a háború tárgyalásos lezárására, azért Kijev ezzel az orosz ajánlattal válaszút elé került:
- vagy elfogadja Ukrajna területi integritásának szétcincálását, de megmenti az állam szuverenitását és megállítja a háborút;
- vagy visszautasítja az ajánlatot, és egy olyan háborút kockáztat, mely katasztrofális következménnyel járhat a világra, Ukrajnára, illetve magára Zelenszkijre nézve is.
(via, Telex)
