A jogszerűtlen törvény mindenkinél kicsapta a biztosítékot.
A kormány legfőbb célja az, hogy elhallgattassa a tanárokat. Ezzel azonban a hazai jogrend felbomlasztása mellett ellene megy az uniós szabályzásoknak is — írta meg a Népszava.
„Amit a kormány tett, nemcsak jog-, hanem demokráciaellenes is”
– nyilatkozta a Népszavának Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke arra a még péntek este megjelent kormányrendeletre reagálva, amellyel megtiltották a szakszervezeteknek, hogy valódi sztrájkot szervezhessenek az iskolákban. A kormány nemcsak azt írta elő, hogy egy esetleges munkabeszüntetés esetén biztosítani kell a gyermekfelügyeletet és az étkeztetést az intézményekben, hanem azt is: a tanórák 50 százalékát – érettségiző osztályok esetében a kötelező érettségi tantárgyak 100 százalékát – meg kell tartaniuk.
A PSZ alelnöke a sztrájktörvény megsértése kapcsán nyilatkozott. Felháborítónak tartja a rendeletet, ami előírja, hogy az új törvény szerint, a szakszervezeteknek és a kormánynak meg kell állapodnia a munkabeszüntetés alatt az elégséges szolgáltatásokról.
Amennyiben a kormány továbbra is el akarja hallgattatni a pedagógusokat, úgy bíróság dönt a vitában.
Január 31-én a tanárok megtartották kétórás figyelmeztető sztrájkjukat. Több mint 26 ezer pedagógus és oktatási dolgozó állt ki az őket megillető jogokért. Ennek kapcsán már megszületett a jogerős másodfokú bírósági döntés. A bíróság szerint is fenntarthatatlan az állapot, hogy a kormány arra kényszerítse a tanárokat, hogy a sztrájk alatt is oktassanak.
A Fővárosi Ítélőtábla úgy határozott: a pandémia alatt tilos korlátozni a sztrájkjogot, és akadályozni annak megtartását. A kormány a jogerős ítéletet semmibe vette. A pedagógusok sztrájkjogát korlátozó rendeletben
a koronavírus-járvány által okozott veszélyhelyzetre hivatkozott.
Gosztonyi Gábor szerint ez a korlátozó intézkedés még az Orbán-kabinet által megalkotott Alaptörvénnyel is szembemegy, ami kimondja, hogy nem lehet korlátozni a sztrájkjogot.
A PSZ alelnöke szerint a tüntetéshez való jogot rendelettel felülírni nem lehet(ne). Hozzátette: attól, hogy a jogszerűtlenséget kormányrendeletben rögzítik, az még jogszerűtlen marad.
Így továbbra is folytatják a bírósági eljárásokat az ügyben. A példátlan törvény akár az Alkotmánybíróságig is eljuthat. Emellett – miután Gosztonyi szerint a kormányrendelet az uniós jogrenddel is szembemegy – így már az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottságát is tájékoztatták a kialakult helyzetről. Hamarosan
az Európai Parlament és az Európai Bizottság is értesülhet a történtekről.
Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja is aggasztónak tartja a kialakult helyzetet. A Népszavának elmondta: az Oktatási Világszervezet és az ENSZ Munkaügyi Szervezetét is megkeresték.
Arra is kitért, hogy nem riadnak vissza, attól, hogy az ügyet nemzetközi bíróság elé vigyék.
Március 16-ra újabb sztrájkot terveznek.
A határozatlan idejű tüntetést jelenleg a sztrájkbizottsággal egyeztetik.
Február 16-án lehet újabb tárgyalás a sztrájk ügyében az Emberi Erőforrások Minisztériumában.
Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár határozottan kijelentette, hogy a törvényben rögíztett elégséges szolgáltatásokról már nem hajlandó tárgyalni, csak a szakszervezetek követeléseiről.
Nagy Erzsébet szerint ez elfogadhatatlan, és mindenben a sztrájktörvény szerint járnak el. Ha a kormány nem hajlandó tárgyalni az elégséges szolgáltatásokról, újból a bírósághoz fordulnak. A szakszervezetek álláspontja szerint, ugyanis csak a bíróságnak van joga dönteni ebben a kérdésben. Ezt követően az is kiderülhet, hogy egy kapkodva összetákolt rendelet felülírhatja-e Magyarország törvényeit.
