A magyar kormány egy vérengző diktátort támogat.
Beszámoltunk róla, hogy hétfőn Szijjártó Péter a Kazahsztánban napok óta tartó véres összecsapások kapcsán úgy fogalmazott:
„Kazahsztánban megpróbálták megdönteni az alkotmányos rendet, és egy jól koordinált akció keretében támadták meg magát a kazah államot.”
Vagyis a magyar külügyminiszter lényegében megismételte a kazah elnök, valamint Putyin értelmezését a történtekről, és nyíltan az elnyomó kazah rezsim oldalára állt a felkelő néppel szemben.
“Orbán Viktor miniszterelnök szolidaritásáról és részvétéről biztosította telefonon Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnököt, aki pénteki személyesen adta parancsba, hogy a biztonsági erők figyelmeztetés nélkül vessenek be éles lőfegyvereket a tüntetők visszaszorítása érdekében. A kazahsztáni állami média vasárnapi közlése szerint eddig legalább 164 ember vesztette életét.”
Na ne!!! Álljunk meg egy szóra! Orbán egy olyan diktátort biztosít a szolidaritásáról, aki személyesen adott tűzparancsot és utasítást éles lőszer használatára?
Majd azért, mert így 164 kazah meghal
részvétet nyilvánít annak, aki tűzparancsot adott?
Ha ez így gondolkodik, ha ez így megy, akkor mi mire számíthatunk?
De ide tartozik az is, hogy a kazah elnök a Szovjetunió széthullása utáni volt tagköztársaságokból alakult katonai szövetséghez, az ODKB-hez fordult, amelynek tagországai katonai alakulatokat vezényeltek a közép-ázsiai országba „békefenntartás” címszóval.
Ezt is ismerjük! 1956-Budapest, 1968-Csehszlovákia…
Könyörgöm, gondolkozzunk!