Szerinte egyértelműen győztek.
A magyar Alkotmánybíróság pénteken arról határozott, a magyar kormány dönthet olyan kérdésekben, amelyek az Európai Unió hatáskörébe tartoznak, abban az esetben, ha nincs közös EU-s intézkedés. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban
úgy nyilatkozott, eddig ez a legegyértelműbb megerősítése a magyar kormányzati politikának.
A kormány arra számított, hogy az Ab kimondja a magyar jog elsőbbségét az unióssal szemben. Bár ez nem történt meg, a kormány így is nyeregben érezheti magát, ugyanis az Alkotmánybíróság számukra részben előnyös döntést hozott.
Varga Judit februárban fordult az Ab-hoz a bevándorlással kapcsolatban. A hatóság döntését a kancelláriaminiszter úgy értelmezi, hogy a magyar kormány jogosult megvédeni a határait, valamint állampolgárait a bevándorlás esetlegesen káros hatásaitól, ha azt az Európai Unió nem vagy nem elég hatékonyan teszi meg.
Szerinte világos döntés született, és ennek alapján jogosultak az Európai Unió hatáskörének gyakorlására azon esetekben, amelyekben szerintük az EU nem gyakorolja hatékonyan a jogosítványait. Érdekesség, hogy a Helsinki Bizottság máshogy értelmezi az Alkotmánybíróság döntését.
„Elbukott a kormány szabotálási kísérlete, végre kell hajtani az uniós döntést,
a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni”
– írták közleményükben. Ez alapján kijelenthető, hogy a kormány törekvése, amely szerint a magyar jogot az uniós felé akarja helyezni, elbukott. Gulyás kitérő választ adott azokra a kérdésekre, amelyek azt firtatták, betartja-e a kormány az Európai Bíróság korábbi ítéletét.
(hvg.hu nyomán)
