A kórházakban most minden egyetlen feladat ellátásának van alárendelve.
Jelentős orvos- és ápolóhiányra kell felkészülni a negyedik hullámban, az egészségügy most rosszabb, mint a járvány előtt volt — mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke a 24.hu-nak adott interjújában.
Az alelnök az egészségügy jelenlegi helyzetéről azt mondta: most egyetlen feladat ellátásnak van alárendelve minden más, hiszen minden erőforrást és figyelmet a Covid-fertőzöttekre kell fordítani, így a normál működés háttérbe szorult.
„Most az egészségügy rosszabb, mint amilyen a járvány előtt volt”
— mondta ennek kapcsán.
„Hiányoznak orvosok és szakdolgozók, a járvány miatt elvezénylések vannak, torlódnak a várólisták, a jogviszonytörvény függőben lévő kérdései miatt bizonytalanok a kollégák”
— fogalmazott, hozzátéve, hogy Kásler Miklósnak is írtak levelet nemrég, amelyben a hálapénz megszüntetésének hatásairól írtak a miniszternek.
Ebben többek közt azt is közölték Káslerrel, hogy az egészségügy nem most romlott el, csak most derül ki, mennyire gyenge lábakon áll.
Álmos szerint ugyan tisztult valamennyire a helyzet az új törvény hatására, de eddig rejtett konfliktusok is felszínre kerültek a hálapénz tiltása miatt.
„A hálapénz hiánya mutatja meg, mennyire rosszul működött eddig a rendszer, és hogy a betegek mások elől elvásárolva vehettek maguknak egy kicsivel jobb egészségügyet. A hálapénz kivezetését ahhoz hasonlítanám, mint amikor tiltott doppinggal telepumpált versenyzőtől elveszik a szereket, és úgy kellene hoznia az addigi szintet. És ahogy a dopping, a drog, úgy a hálapénz is rombolta a szervezetet”
— fogalmazott az alelnök.
Az elmaradó műtéteknek azonban szerint nincs köze a hálapénz hiányához:
„Nem azért van kevesebb műtét, mert az orvosok lusták, hanem azért, mert
nincsen műtétes személyzet.
Nem a szobájukban ülnek ezek az orvosok, most is ellátják a munkájukat, de egyrészt nincs személyzet, másrészt az orvosok egy részét a Covid-osztályokra vezényelték át”.
Közölte: 2020 októberében három dologról egyeztek meg Orbánnal, ebből kettő azonnal teljesült is: az egyik a béremelés, a másik a hálapénz kivezetése volt.
Az azonban, amit szintén megígért a kormány, hogy 2020 végéig a kamarával közösen alkotják meg az egészségügy átalakításának szempontjait, nem vált valóra: azaz a szakmai szervezetek nem vettek részt az átalakítás tervezésében.
Hangsúlyozta azt is:
„mi nem leszünk politikusok, ránk a szakmai munkában lehet számítani, hiszen egy szakmai köztestület vagyunk”.
Hozzátette: az OKFŐ-vel zajlik aktív egyeztetés, de az Emmi-nél zajlik a szakmai irányítás egy része.
Nemrég készült egy felmérés a tagság körében, amelyből az derült ki, hogy az orvosok fele igent mondott a munkaszerződésük koordinált felmondására.
Álmos Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
„Ez egy óriási szám.
Ha csak ennek a negyede mondana fel, az is jelentős lenne.
A járványhelyzet azonban megint számításba jön: ez egy nagyon komoly morális-etikai kérdés, mert nem hagyhatjuk magukra a betegeket. Miközben az orvosokat érő sérelmek nehezen viselhetők, a tömeges felmondás lehetőségével most nem tudunk élni”.
Ugyanakkor hozzátette:
„a járványnak egyszer vége lesz, és ott lesz az orvostársadalom a közös sérelem birtokában”.
Elmondta azt is: a járvány esetében két szakterület végzi a munka jelentős részét: az infektológia és az intenzív terápiára.
„Előbbi súlyosan hiányszakma, alig volt infektológus az országban, mivel nem számított hálapénzes szakmának, és a magánellátásban sem túl felkapott. Emiatt a semmiből kellett létrehozni a Covid-osztályokat, és minden szakterületről orvosokat kellett odavezényelni, ami a teljes egészségügyi ellátást lerontotta.
A béremeléssel legalább elértük azt, hogy a korábban kiürült szakterületeken is érdemes lehet dolgozni, mert anyagilag felzárkóztak a traumatológia és az aneszteziológia szintjére. Ugyanakkor
a munkakörülmények még mindig rosszak egyes területeken”.
(kiemelt kép: magyarnarancs.hu)
