Egymillióan élnek kevesebb mint 46 ezer forintból havonta.
Elkészítette a KSH a magyar háztartások 2020-as életszínvonaláról szóló kiadványát. Ebből kiderül
1 millió 752 ezer főre nőtt
a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettség veszélyében élők száma.
Három mutató alapján sorolhatnak valakit ebbe a csoportba. Azok tartoznak ide, akik
- a szegénységi küszöb alatt élnek, vagyis olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem kisebb, mint a nettó mediánjövedelem 60 százaléka (az egyszemélyes háztartásoknál 116 ezer forint havonta, a két szülős, két gyerekes családoknál 244 ezer), ők 1 millió 219 ezren vannak,
- legalább négyet nem tud megengedni magának a kilenc alapvető létszükségleti tétel közül (számlák kifizetése határidőre, a lakás megfelelő fűtése, váratlan kiadások kifizetése, hús vagy azzal azonos tápértékű étel rendszeres fogyasztása, évente egy hét nyaralás, tévé, mosógép, autó, telefon) – ilyen helyzetben 795 ezer magyar él,
- olyan háztartásban élnek, ahol a 18 és 59 év közöttiek a lehetséges munkaidő kevesebb mint 20 százalékában dolgoznak, az ő számuk 353 ezer fő.
Öt gyerekből egy veszélyeztetett, a gyerekes háztartások jóval szegényebbek az átlagnál, a legdurvábban pedig a romák helyzete romlott, pedig már a válság előtt is nagyon rossz volt.
A magyar háztartások tizedében egy emberre bruttó 46 ezer forint jut havonta.
A munkanélküliség változatlanul az egyik legnagyobb szegénységi kockázat, a munkanélküliek 60,9 százaléka tartozott a szegénység valamelyik csoportjába tavaly. A legfeljebb 8 osztályt végzetteknél 38,9 százalékos volt ez az arány – valószínű, hogy e két csoport között nagy az átfedés.
De 2020-ban jelentősen nőtt a gyerekek szegénységi kockázata is: a 18 évnél fiatalabb magyarok 20,2 százaléka szegénységben vagy társadalmi kirekesztettség veszélyében élt, ami 2,5 százalékpontos növekedés volt egy év alatt.
(via hvg.hu)
