Bajban a kormány: 326 milliárdtól eshetnek el Orbánék az EU szabályainak megsértése miatt

Ha továbbra is kötik az ebet a karóhoz.

Az Európai Parlament a jövő heti ülésén választ szeretne kapni az Európai Bizottság részéről, hogyan állnak a helyreállítási alap lengyel, valamint magyar pénzeiről szóló tárgyalások. Az ülésre meghívták az EB részéről Valdis Dombrovskis alelnököt, illetve Paolo Gentiloni gazdasági és pénzügyi biztost, hogy adjanak számot az ez idáig titokban tartott tárgyalásokról.

Az EP arra kíváncsi, valóban számonkérik-e a jogállamisági feltételeket betartását a két országon, köztük Lengyelország esetében leginkább az igazságszolgáltatásra helyezett politikai nyomás,

Magyarország esetében pedig az elharapózott korrupció aggasztja őket leginkább.

Hazánknak a helyreállítási alap pénzeiből 7,2 milliárd, Lengyelországnak pedig 23,9 milliárd forint járna.

Az Unió régóta tárgyal az országokkal, Magyarországgal legkésőbb szeptember végéig be kellett volna fejezni a tárgyalásokat. A lengyel kormánnyal — előrelátóan — nem egyeztek meg határidőről. A magyar kormánytól az EU szabályos és korrupciómentes pénzköltésre várnak garanciákat. A helyreállítási terveket elsőként az Európai Bizottságnak, majd a tagállamok minisztereinek is jóvá kell hagyniuk.

Céline Gauer, az EB főtárgyalója zárt ajtók mögött részleteket is elárult a tagállamokkal folyó tárgyalásokról, de ennek során érdemi információk nem derültek ki. Azt azonban közölte Gauer, hogy

nem akarja a Bizottság, hogy sokkal tovább elhúzódjanak a tárgyalások.

Ha Magyarország és Lengyelország nem tud megegyezni még idén a nemzeti helyreállítási alapjairól,

a teljes összegek 13%-át kitevő előlegeket nem kapják meg,

így a magyar kormány 326 milliárd forinttól eshet el.

Az előleget a pénzügyminisztériumi jóváhagyást, majd a technikai részletszabályok tisztázása után azonnal utalnák, így Orbánéknak sem áll érdekükben késlekedni.

Az Európai Bizottság a megegyezés szerint részletekben fogja utalni, abban az esetben, ha minden részletszabályt teljesítenek a tagállamok. A Financial Times nevű brit lapnak uniós döntéshozók azt mondták, nem a pénzek blokkolásával, hanem a szabályok betartatásával és az ígéretek számonkérésével kell nyomást gyakorolni a renitens országokra.

(Népszava nyomán)

 

Valódi Hírek