Nem sikerült igazat mondani.
Az egyik legnagyobb japán gazdasági napilap Magyarország koronavírus-járvány elleni védekezését Kína után a világ második legjobbjának ítélte — ezt mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Jogász Egylet (MJE) tizenötödik Magyar Jogászgyűlésén Balatonfüreden szeptember 23-án.
Pintér előadásában arról beszélt, hogy a Nikkei Covid–19 Recovery Index alapján, amely az esetszámok csökkenése, az átoltottság mértéke és a koronavírussal összefüggő korlátozó intézkedések feloldása alapján rangsorol, az előző augusztusi harmadik helyezés után a szeptemberben kiadott legfrissebb listán Magyarország világszinten Szaúd-Arábiával közösen a második helyen áll Kína mögött.
Ez igaz, ugyanakkor fontos megérteni, hogy az index nem a járványkezelést méri, hanem arra próbál választ adni, hogy egy-egy hullám után az adott ország milyen gyorsan jut túl a járványon („recovery”).
Lapunk megkereste Falus Ferenc egykori országos tiszti főorvost, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a Pintér által említett felmérés olyan adatokon alapszik, amelyeket a hivatalos magyar statisztika adott le, ezek alapján tűnhet úgy, hogy Magyarország gyorsan felépül a járvány okozta károk után.
Falus egyúttal hangsúlyozta lapunknak: a statisztika nem számol a halálozások számával, továbbá a hivatalos magyar adatokkal is gond van, hiszen Magyarországon roppant keveset tesztelnek, így
a valós fertőzöttségi adatokról fogalmunk sem lehet.
Ráadásul — tette hozzá a szakember — nem időben hozták meg az intézkedéseket a járvány első három hulláma alatt, ez pedig egyértelmű összefüggésben áll a rekordmagas halálozási aránnyal.
A japán felmérés olyan mutatókat nézett, hogy hol van kevesebb korlátozó intézkedés vagy milyen az átoltottság, ezek tehát nem a járványkezelés hatékonyságát tükrözik Falus Ferenc szerint, aki rávilágított:
Magyarország szempontjából nem releváns, hogy hány hivatalos fertőzött van, hiszen
alig tesztelünk.
Falus szerint akkor tekinthető hitelesnek egy összetett mutató, ha hiteles adatok alapján csinálják, de ebben az indexben a halálozások aránya sincs benne megfelelő súllyal, illetve a kórházba kerültek száma, intenzív osztályon ápoltak száma sem szerepel benne, azaz az index nem érzékeny arra, hogy a járvány lefolyása milyen súlyos volt.
A felvetésre, hogy Pintér az operatív törzs korai megalakulására hivatkozik, Falus Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy az oroszok már egy hónappal korábban, decemberben felállították a bizottságot, egy nappal előbb, mint hogy Kína bejelentette a WHO-nak, hogy járványveszély van.
„Ezzel nem kéne büszkélkedni, ahogy azzal sem, hogy orosz mintára operatív törzsnek hívják a testületet, ami árnyékkormányként működik”
— fogalmazott Falus, hozzátéve, hogy sehol a világon nem bízták a védekezést rendőrökre és katonákra.
Szerinte ez azért nagy baj pont most, mert megint
el vagyunk késve a járványügyi intézkedésekkel.
Az egykori tisztifőorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy rengeteg idős ember még mindig nincs beoltva, és bár a kormány oltási kampányt hirdetett az idősek számára még augusztusban, úgy tűnik, hiába kopogtatták végig a még oltatlanokat, nem sikerült őket meggyőzni a vakcinák fontosságáról.
Pintér kijelentésével és a japán felméréssel kapcsolatban megkerestük Balkányi Lászlót, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt orvosi tudásmérnökét, járványszakértőt is, aki Falus Ferenchez hasonlóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a Pintér által emlegetett Nikkei Covid–19 Recovery Index nem arról ad információt, hogy egy adott ország védekezése mennyire sikeres, hanem — mint az a nevében is benne van — arról, hogyan tért magához a járvány hullámai után, az ehhez alkalmazott mérőszámai azonban Magyarország esetében
nem jól alkalmazhatóak
a szakember szerint. Az index ugyanis három komponens számait nézi: az egyik arról szól, hogy hány fertőzéses eset fordul elő összesen (annál jobb, minél kevesebb), de Magyarországon
nem tudjuk az esetszámot,
a hivatalos adatoknak közük sincs valósághoz, ez minden hullám esetén így volt,
„ezt a szakma is tudja, a kormányoldalnak dolgozó szakértők is figyelmeztettek erre, sőt ezt maguk a kormánytagok is mondták, még Müller Cecília is felhívta a figyelmet, hogy sokkal több a fertőzött, mint amennyiről tudunk”
— mondta Balkányi.
Az index méri még az átoltottságot, ebben ugyan relatíve jól állunk, azonban ha egy időtengely mentén vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy átoltottságban elértünk egy plafont, ettől pedig nem mentünk feljebb.
A harmadik komponens arról szól, hogyan, milyen tempóban oldotta fel az adott ország a korlátozó intézkedéseit.
„Itt a 2. és 3. hullámban megkésve és nem elég szigorral hozták meg őket”
— jegyezte meg Balkányi László, hozzátéve, hogy ez az index csak akkor működik, ha van valamiféle normativitás azzal kapcsolatban, hogy milyen tényezők alapján kell a korlátozó intézkedéseket meghozni és feloldani.
Ha nincs normativitás, ez az index nem lenne alkalmazható — mondta.
„A Nikkei indexnek köze nincs ahhoz, hogy mennyire eredményesen védekezik egy ország, ezt legkeményebben az egymillió lakosra eső halálozási arány mondja meg”
— fogalmazott a szakértő, megjegyezve, hogy ebben viszont elég rosszul állunk.
Balkányi László ugyanakkor elmondta, hogy már benne vagyunk a negyedik hullámban, és nem olyan rövid a magyarok emlékezete, hogy ne rémlene a tavalyi eset, amikor a miniszterelnök péntek reggel még azt nyilatkozta, hogy nem zárják be az iskolákat, másnap pedig mégis online oktatást rendeltek el.
„A helyzet most sem más: bármit lehet mondani, a számok fogják megmutatni, hogy szükség van-e korlátozó intézkedésekre, és ha a kormány megint elkésik, akkor megint több ember hal meg, mint amennyi elkerülhetetlen lenne”
— fogalmazott, hozzátéve, hogy a kormány járvánnyal kapcsolatos döntései inkább politikai síkon látszanak születni, nem pedig szakmai alapon.
Balkányi emlékeztetett, hogy az első hullámnál a kormányok megijedtek, így az régiónkban az szinte nem is bontakozott ki, hiszen a kormányok időben léptek.
„A második és a harmadik hullámnál már emberi életekbe került a hezitálás”
— mondta, megemlítve, hogy most mégis megint jobb a helyzet, mint tavasszal, hiszen sokan átestek a betegségen, sokan be vannak oltva, ezért lehet reménykedni. Mivel azonban nem végeznek reprezentatív tesztelést, ezért nehéz megmondani a számokból, hogy merre tartunk.
Végezetül mindenkinek azt javasolta, hogy oltasson, illetve aki zárt helyre vagy tömegbe megy, az hordjon maszkot, mosson kezet, tartson távolságot.
„Ezekkel az intézkedésekkel meg tudták fogni a negyedik hullámot sok európai országban”
— hívta fel a figyelmet Balkányi László.
