Szerinte a jog arra való, hogy az értéket védje.
„Értékvitáink vannak az Európai Unióval, a jog pedig arra való, hogy az értékeket védje” – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Balatonfüreden a 15. Magyar Jogászgyűlésen.
Varga Judit a Magyar Jogász Egylet rendezvényén tartott előadásában arról értekezett, hogy „a sajtóban olvasható tipikus közjogi viták” mögött milyen szakmai viták húzódnak.
Így beszélt az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről, a 7-es cikkely szerinti eljárásról, a kötelezettségszegési eljárásokról, az európai bírósági eljárásokról, a Minority SafePackről, valamint a gyermekvédelmi törvényről.
A tárcavezető a jogállamisági jelentéssel kapcsolatban azt mondta: módszertani hiányosságok, egyoldalú hivatkozások, kettős mérce és politikai motiváltság húzódik mögötte.
Varga szerint amíg régen létezett jogállamisági párbeszéd, ahol tekintetbe vették a tagállami különbségeket, mára ezt felülírta a „legújabb gyakorlat”, hogy az Európai Bizottság jelentését NGO-k beszámolóira hivatkozva készíti, a tagállamok véleményének figyelembevétele nélkül.
Az igazságügyi miniszter a „Közjogi viták az európai fórumok” előtt címmel megtartott előadásában azt is elmondta: a jogállamisági jelentések arra jók, hogy megismerhető más tagállamok jogállami berendezkedése, és ezek alapján világosan látszik, hogy
a „magyar jogállam se nem jobb, se nem rosszabb, mint a világ bármely jogállama”.
Varga Judit szerint Magyarországot 2018 óta ideológiai alapú támadás éri, amely „nem tudni, hová vezet”, de „szakmailag felkészülve állnak elé”.
„Magyarország a tartalmi problémák miatt indított kötelezettségszegési eljárások számát tekintve az európai középmezőnyben, az uniós jog átültetése miatt indítottak esetében az első harmadban van”
– mondta.
Közölte, a magyar bírák a legaktívabbak az EU-ban az előzetes döntéshozatali kérelmek benyújtásánál: 2016-2020 között a magyar bíróságok 104, míg a szlovákok 34, a svédek 37, a görögök pedig húsz ilyen kérelmet nyújtottak be. Úgy fogalmazott: állítólag megfélemlíti a magyar kormány a magyar bírákat, nem mernek az Európai Bírósághoz fordulni, miközben „itt az ékes bizonyítéka annak, hogy igen gyakran hozzájuk fordulnak”.
A Minority SafePack ügyével kapcsolatban megemlítette, hogy több mint egymillió aláírás gyűlt össze uniószerte a kisebbségi jogok sokkal hatékonyabb érvényesítéséért, de az Európai Bizottság – szembemenve az uniós szerződésekkel – nem foglalkozott a kérdéssel. Jelezte, hogy 2022-ben várható bírósági döntés az ügyben, Magyarország beavatkozott a szervezők mellett az eljárásba.
A jogászgyűlést Balatonfüreden tartják, csütörtöktől szombatig.
(via mti)
