A legjobb jogászokkal tárgyalnak a NER lebontásáról.
„Feles többséggel is megsemmisítjük az alaptörvény azon passzusait, amelyek az új kormány működését hivatottak ellehetetleníteni” — mondta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedden.
Beszámoltunk arról, hogy soha nem látott összegű devizakölcsönt vett fel Orbán Viktor. Ennek szándékát az Államadósság Kezelő Központ hétfőn jelentette be, kedden azonban már véglegessé vált: Orbánék felvettek 4,25 milliárd dollárt, ami 1258 milliárd forintnak felel meg.
Dobrev Klára kedden a gigahitel felvételének hírére sajtótájékoztatóján azt mondta:
“A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltjeként figyelmeztetem a miniszterelnököt:
jól gondolja meg, hogy felveszi-e ezt a devizaalapú gigahitelt, és ha felveszi, akkor mire költi.
Mert ha felveszi és olyan közbeszerzéseket írt ki rá, amelyben a már jól ismert fideszes milliárdosok gazdagodnak, akkor azokat mi csalárd és érvénytelen szerződéseknek fogjuk tekinteni. Ami azt jelenti, hogy fel fogjuk őket mondani.
Nem mi fogjuk visszafizetni, nem a magyarok fogják, és nem az ország, hanem Orbán és oligarchái, azok, akikhez ezek a pénzek kerültek.
Aki pedig azért adósítja el a hazáját, hogy tovább lophasson, az számoljon ennek minden következményével”
Az Egyenes beszéd adásában ezzel kapcsolatban a DK miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott:
Elérkezett az a pont, amikor az Európai Unió már nem ad pénzt, a német vagy a dán adófizetők pénzét nem lehet tovább ellopni.
Dobrev úgy véli, a kormány valószínűleg arra számít, hogy az uniós pénzekről nem születik megállapodás a közeljövőben, hiszen máskülönben nem állna érdekében hitelt felvenni. Hozzátette:
„Azért nem jöhet az uniós pénz, mert a kormány nem tud garanciát adni arra, hogy nem fogják ellopni”.
A műsorvezető kérdésére Dobrev Klára rávilágított: a között a hitel között, amit a kormány az Európai Uniótól nem kíván felvenni, és aközött, amit most felvesz (megj.: az adás pillanatában a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje még nem tudhatta, hogy a hitelt már fel is vették — a szerk.) óriási különbség van, ez pedig
a kamat.
Amit ugyanis az uniótól előre meghatározott célokra fel lehetett volna venni, az egy rendkívül alacsony kamatozású hitel; ezzel szemben a piaci hitelek kamatozása ennek kétszerese, van, hogy háromszorosa.
További különbség még a kétféle hitel között, hogy az Unió ellenőrzi, mire költik a pénzét.
A Fidesz azon szokásos fregoliérvével kapcsolatban, amely szerint a Gyurcsány-kormány IMF-hitelt vett fel a 2008-as válság hatására, Dobrev elmondta:
az egy gazdasági világválság volt, a bankok mentek tönkre, szemben a koronavírus-járvánnyal, amely a bankokra nem volt hatással. Felhívta a figyelmet arra, hogy Orbánék 80,2 százalékos GDP-arányos adóssággal vették át 2010-ben a kormányzást, ami ennek a hitelnek a felvételével most
82 százalék fölé megy fel.
A következő téma a miniszterelnök-jelölti vita, illetve az ott elhangzott jó néhány ellenzéki ígéret volt.
Dobrev elmondta: feles többséggel alkotmányozni már csak azért sem visszaélés a jogállammal, mert sajnos nincsen jogállam Magyarországon. Ha jogállam lenne, akkor ez a téma fel sem merülne.
Úgy gondolja: az alaptörvény alkotmányellenes, új alkotmányt pedig csak nagyon széles elfogadottsággal, mindenkit bevonva , népszavazással megerősítve szabad alkotni.
Ezzel együtt hangsúlyozta: az alaptörvény azon passzusait, amelyek kizárólag a következő kormány ellehetetlenítéséről szólnak,
felhatalmazásuk van feles többséggel is megváltoztatni.
Kiemelte: a Fidesz kizárólagos hatalomra tör, és ez már önmagában alkotmányellenes.
Reagálva azokra a hangokra, amelyek egy feles többségű alkotmánymódosítás esetén utcai zavargásokat vizionálnak, hangsúlyozta:
„az, hogy az ember a jogállamot visszaállítja, nem fog polgárháborús helyzethez vezetni”.
„Képzeljék el azt a pillanatot, amikor a közmédia fogja bemutatni, hogy is néz ki Orbán Viktor hatvanpusztai birtoka”
— mondta, hozzátéve, hogy már önmagában ahhoz, hogy ez létrejöhessen, alkotmányt kell módosítani.
Arról, hogy mennyi esélye van az új választási törvénnyel az ellenzéknek a kétharmadra, Dobrev Klára úgy vélekedik: ő nagyon örülne ennek, de fel kell készülni az egyszerű többségre is.
Figyelmeztetett, hogy a Fidesz a határon túli magyarokat is mozgósítja, ami önmagában jelenthet nekik 2-3 mandátumot. Elmondta, hogy volt a keleti határ mellett olyan településen, ahol egy krematóriumba (!) 200 ember volt bejelentve.
Választási csalás eszköze továbbá a körzethatárok átrajzolása, de a közmédia jelenlegi működésmódja Dobrev szerint. A DK miniszterelnök-jelöltje szerint egy mélyen igazságtalan választási rendszerben indul az ellenzék, de ő biztos abban, hogy
így is nyernek.
Az elszámoltatással kapcsolatban felhívta a figyelmet az ellenzéki pártok elképzelései közötti különbségekre. Karácsony Gergelynek szerinte az az elképzelése, hogy ha a kétharmados intézmények élén levő emberek — például Polt Péter — nem engedik alkotmányozni az új kormányt, akkor addig kell új választásokat kiírni, amíg nincsen kétharmad.
„Én ezt egy nagyon veszélyes dolognak tartom”
— mondta Dobrev, szerinte a Fidesz rendszerével így nem lehet leszámolni. Újra hangsúlyozta, hogy az alkotmányellenes intézkedéseket
feles többséggel is meg fogják semmisíteni.
Mindamellett elmondta, hogy a vagyonelkobzás, elszámoltatás kérdése számos dilemmát felvet, éppen ezért ő az Európai Parlamentben is szorgalmazza az erről szóló diskurzust.
Mindenekelőtt azt tartja fontosnak, hogy az EU-nak van egy egészen hosszú listája a jogállamisági kritériumokról, ezeknek azonban a magyar kormány nem felel meg: ezért nem kapták még meg a helyreállítási alapból elkülönített pénzt sem.
Dobrev úgy fogalmazott: a következő kormány nem mondhatja, hogy nem tesz semmit a jogállam helyreállításáért, így aztán továbbra sem kapjuk meg az EU-s pénzeket.
„Egy alkotmány akkor működik jól, ha a kormányt korlátozza”
— fogalmazott a politikus. A mostani alkotmánnyal pont az a baj, hogy nem korlátozza, hanem éppen hogy korlátlanná teszi Orbán Viktor hatalmát.
Azt pedig, hogy egy adott intézmény független-e, az intézmény működése fogja megmondani, nem pedig a politikusok — hangsúlyozta.
Videó:
.
