Vége a nyári szünetnek.
Szeptember elején véget ért a nyári szünet az európai uniós intézményekben. Az EU-s hatóságok újra munkába állnak, és a Magyarországgal kapcsolatos jogi eljárások is új szakaszba lépnek.
Jelenleg két eljárás van folyamatban a magyar kormánnyal szemben.
A jogállamisági mechanizmust az uniós alapértékek megsértéséért, valamint a költségvetési szabályok áthágásáért alkalmazhatják
a különböző országok kabinetjeivel szemben. Így van ez most a kormányzati korrupcióval gyanúsított Lengyelország és Magyarország esetében is.
A magyar kormány már hozzáférhetne az EU-s költségvetésből járó, koronavírus miatti válságkezelésre szolgáló pénzből, ha az EU nem gyanakodna törvénysértésekre a pénzek felhasználásával kapcsolatban. Orbánék a támogatások egy részéről már előre lemondtak, ugyanis arra számítottak, hogy az Európai Unió nem adna pénzt a kormány terveire.
Bár a magyar kabinet arra számított, hogy azért, mert kevesebb támogatásra tartanak igényt, az EU átutalja a maradék összeget, mégis konfliktus alakult ki az ország és Unió között. Az Európai Bizottság átfogó antikorrupciós keretrendszer megalkotását kéri a kormánytól, amelyet ez idáig nem alkottak meg Orbánék.
A homofóbbá tett pedofiltörvény jelenti a másik konfliktuszónát a kétoldalú kapcsolatban.
A Magyarországgal szembeni egyik legjelentősebb jogi eljárás során akár az ország szavazati jogát is megvonhatják az illetékesek az Európai Tanácsban. Bár ezt már többször belengették, jelenleg még nem indították meg ezt a folyamatot a magyar kormánnyal szemben.
A jogállamisági mechanizmust is többször emlegették már a magyar és lengyel kabinetekkel kapcsolatban a döntéshozók, azonban egy ideig ez sem lép még életbe. Ennek egyik fő oka, hogy a két kormány tisztségviselői azzal fenyegetőztek, hogy megvétózzák az EU következő hétéves költségvetését.
A jogállami mechanizmusról szóló döntést végül megszavazta az Európai Bizottság, azonban legyengített formában. Ehhez hozzátartozik az az ígéret is, amely szerint az eljárás a jövő évi választásokig nem lép életbe. Az Európai Parlament többségét adó képviselők azonban
azért kardoskodnak, hogy a döntés mielőbb lépjen életbe.
Az Európai Parlament képviselői a nyári szünet után számos kérdést tesznek fel Magyarországgal kapcsolatban a Bizottságnak és a Tanácsnak. Többek között arra is rákérdeznek, hogy a magyar kormány a jogszabályoknak megfelelően költötte-e el az Európai Szociális Alap támogatásait. Emellett arra is kíváncsiak, miként tesznek eleget az LMBTQ-csoportok esélyegyenlőségének Orbánék.
Az EP-képviselők arra is kíváncsiak, mi hangzott el azon a június 22-ei, zárt körű tanácsülésen, amelyen a magyar és a lengyel jogállamisági helyzetről esett szó. A nyomás egyre fokozódik a magyar kabinettel szemben:
szeptemberben Magyarországra jön az Európai Parlament magyar ügyekért felelős delegátusa,
hogy megvizsgálják a jogállamisági és emberi jogi szempontból kérdéses kormányzati intézkedések szabályosságát.
(24.hu nyomán)
