Olajozottan működik a rendszer.
A svájci Neue Zürcher Zeitungban elemző cikk jelent meg Orbán Viktor gazdasági érdekköréről. Az újság az orbáni gazdasági modellről, az úgynevezett „Orbánomics” rendszeréről írt, amelynek lényege, hogy a miniszterelnök bebetonozza az üzlettársait a hatalomba.
A szerző szerint
ez úgy valósul meg, hogy a hatalomhoz közeli üzletembereknek kiszervezi a közvagyont,
és ezzel a jogi bizonytalanságok is fokozódnak. A kormány az autópályák koncesszióba adását tervezi, ami azt jelenti, hogy a köztulajdonba tartozó gyorsforgalmi úthálózat is magánkézbe kerülhet. Egyelőre még nem tudni, ki üzemeltetheti a sztrádákat, de nagy eséllyel a kormányzati érdekkörökből kerülhet ki a vállalkozó.
A svájci újságban arról is írnak, hogy a magánosítás során minden alkalommal felmerül az Orbánnal szoros barátságot ápoló Mészáros Lőrinc neve, aki Király Júlia, az MNB korábbi alelnöke szerint csupán egy báb. A szűk gazdasági érdekkörnek rajta kívül mindössze 10-15 ember a része.
Tóth István János, a Korrupciókutató Központtól arra világított rá, hogy
a jelenlegi gazdasági hatalom egy érdekrendszer, amelyben a csókosok egyre nagyobb részt hasítanak ki maguknak.
Az érdekkörön belüli szereplők változhatnak, ugyanis vannak olyanok, akik időközben kikerültek a pikszisből, mint például Simicska Lajos, a cikk pedig Spéder Zoltán bukására mutat rá.
Ezzel szemben feltörekvő csillagként tekint a szerző Jellinek Gáborra, az Indotek-csoport alapítójára. A férfi Tiborcz Istvánon keresztül jutott el Orbánhoz, és már a Budapest Airportot is kiszemelte magának, amelyet egy konzorcium élén vásárolna meg.
A hatalomtól függetlenül is jelentős hatalommal bíró gazdasági figuraként hivatkozik a cikk Csányi Sándorra. Az OTP vezérigazgatója más kormányok idején is a gazdasági élet legfontosabb szereplői közé tartozott, és ez így van manapság is. A többi szereplőhöz képest az is egyedi az ő esetében, hogy az OTP-csoport külföldön is terjeszkedik, a többi gazdasági szereplő azonban elsősorban a határokon belül építkezik.
A cikk írója szerint ott erős a verseny, ahol a magyar oligarchák gyengén muzsikálnak: a kivitelben. Erre jó példaként szolgálnak a német autógyárak, például a győri Audi és a kecskeméti Mercedes, amelyek
indirekten Orbán hatalmának fenntartását is szolgálják magyarországi jelenlétükkel.
A külföldi vállalkozásoknak érdemes távol tartaniuk magukat a magyar hatalomtól, ugyanis azok belekeveredhetnek az államhatalom botrányaiba. A magyar kormányt ugyanis az uniós támogatások lenyúlásával gyanúsítja az EU, és a barátivá vált külföldi cégek, mint a Strabag, védelmet biztosíthatnak a kormánynak, fenntartván a gazdasági verseny látszatát.
(Neue Zürcher Zeitung/Népszava nyomán)
