A Deutsche Welle szerint a Fricz-cikk bebizonyította, Orbánék a Huxit körüli vitával tudják véglegesen megosztani az országot.
Beszámoltunk róla, hogy Fricz Tamás politológus, a CÖF nevű fideszes szervezet szóvivője augusztus 15-én “Ideje beszélnünk a huxitról” címmel írt cikket a Magyar Nemzetbe.
Fricz a cikkben Magyarország Európai Unióból való kilépése (a brexit mintájára alkotott szóval: huxit) melletti érveket fogalmazott meg.
A politológus ugyanis azt írta: “2021 júliusában eljött az ideje annak, hogy most már komolyan vegyük fontolóra esetleges kilépésünket egy ezer sebből vérző, birodalmi tüneteket mutató, a kelet- és közép-európai tagállamokkal látványosan lekezelően, arrogánsan bánó államszövetségből.”
Fritz írásában azzal érvelt a kilépés mellett, hogy „elváltak útjaink, amíg a Nyugat immáron tudatosan – hangsúllyal mondom: tudatosan! – szakít a keresztény erkölccsel és értékrenddel, s helyette az egyén gátlások nélküli önélvezetére és önpusztítására épülő kozmopolita, arctalan világtársadalom felépítését tűzte ki célul.”
A magyar közéletben is nagy port kavaró véleménycikk –, amely Dobrev Klára, DK-s miniszterelnök-jelölt szerint Orbán Viktor megbízásából készülhetett — eljutott a Deutsche Welle-hez is.
A német lap ugyanis péntek reggel részletes elemzést közölt arról, mekkora realitása lehet egy esetleges „huxitnak”, illetve arról, hogy Orbán valóban az EU elhagyásán gondolkodik-e.
A német lap azt írja,
az, hogy az állami médiában nyíltan és komolyan felvetik annak a lehetőségét, hogy Magyarország kiléphet az Európai Unióból, Orbán 2010-es hatalomátvétele óta „példátlannak” számít.
A DW szerint ugyanakkor az is egyértelműnek tűnik, hogy a kormány köreiben előzetesen értesültek a cikk megjelenéséről, a fideszes politikusok ugyanis a publikálást megelőző hetekben rendre kifejtették véleményüket a kilépés gondolatáról.
Így például Köver László házelnök, július elején egy interjúban azt mondta, ellentétben a 2003-as népszavazással, egy mai EU-tagságról szóló népszavazáson ő személy szerint „biztosan nemmel szavazna”.
Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán Peter Gauweiler CSU-s politikus szavait idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik cikkéből. Eszerint az EU „már nem menedék, hanem szellemi hullaház”.
Varga Mihály pénzügyminiszter viszont egy augusztus eleji interjúban azt mondta, ő személy szerint jelenleg igennel szavazna az uniós tagságról szóló népszavazáson. Hozzátéve, a jelenlegi évtized végén, amikor Magyarország nettó EU-fizető lesz, a kérdés „új megvilágításba kerülhet”.
A DW Orbán esetében azt idézi fel, hogy a miniszterelnök több alkalommal is beszélt arról, hogy „természetesen van élet az EU-n kívül is”, legutóbb 2016-ban a brexit kapcsán ismételte ezt el. A Fricz-cikk kapcsán azonban egyelőre nem szólalt meg a kilépés lehetőségéről.
Ugyanakkor – teszi hozzá a lap – az elmúlt időszakban Orbán Viktor nyílt és agresszív harcot folytat az EU-val szemben, legutóbb például a Fidesz által gyermekvédelminek nevezett, valójában homofób pedofiltörvény kapcsán fogalmazott meg éles kritikákat Brüsszel irányába.
„Ezekben az esetekben a magyar miniszterelnök mindig világosan kifejezte, hogy nem lelkesedik az Európai Unió jelenlegi formájáért”
– írja a német lap.
A DW Krekó Péter budapesti politológust is megkereste a kérdés kapcsán. Kreko elmondta, Orbánnak egyelőre nem áll érdekében, hogy kilépjen az EU-ból.
„Az viszont érdekében áll, hogy a közvéleményt az EU ellen fordítsa, ezzel is egy esetleges Huxit zsarolási potenciálját növelve Brüsszellel szemben.
Orbánnak az a célja ezzel, hogy növelje az EU-ellenességet Magyarországon”
– mondta a német lapnak a politológus.
Krekó szerint az EU-ellenességet főként azzal akarják növelni Orbánék, hogy azt hangsúlyozzák, Magyarország egyre kevesebb pénzt kap az EU-tól, így az ország már nem tud hasznot húzni az uniós tagságból.
Felmérések szerint ugyanis a magyarok az uniós tagság egyik legfontosabb előnyének az uniós forrásokat tartják.
„Ugyanakkor világosan ki kell mondani, hogy a magyarok túlnyomó többsége alapvetően nagyon stabilan Európa-párti”
– tette hozzá Kreko, aki szerint ezen „az Orbán-kormány egyre erősebb EU-szkepticizmusa és egyre vulgárisabb EU-ellenes propagandája” sem tudott változtatni.
A DW végső konkluziója ugyanakkor az, hogy
a Fricz-cikk bebizonyította, Orbánék a Huxit körüli vitával tudják véglegesen megosztani az országot.
(napi.hu/Deutsche Welle nyomán)