A Fővárosi Törvényszék bírái 2010 óta egyszer sem utasították el a titkosszolgálatok kérelmét.
„2010 óta 1009 ügyben, ennek kapcsán pedig 2255 személy esetében adott engedélyt a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre 2021. július 31-ig bezárólag”
– közölte Szél Bernadett független országgyűlési képviselő az a közérdekű adatigénylésére kapott választ a Facebook-oldalán.
A Fővárosi Törvényszék által közölt adatok szerint az elmúlt tizenegy és fél évben a legtöbb személyt 2019-ben és 2020-ban figyelték meg bírói engedély alapján:
ez 2019-ben 261 személyt, míg 2020-ban 310 személyt jelentett.
A Fővárosi Törvényszék az adatok minősített, vagyis titkosított voltára hivatkozva nem válaszolt arra a kérdésre, hogy nemzetbiztonsági feladatok szerinti bontásban hány megfigyelésre került sor.
Azaz így nem derült ki, hogy hány engedélyt adtak ki pl. terrorizmus és szervezett bűnözés felderítése érdekében, a törvényes rend megdöntése vagy az ország gazdasági biztonságának veszélyeztetése kapcsán, rémhírterjesztés, vagy közösség elleni uszítás miatt.
A közölt adatokból ugyanakkor Szél szerint az látszik, hogy
2020-ban közel kétszer annyi személyt figyeltek meg bírói engedéllyel, mint 2017-ben, és 2016-tól növekvő tendencia figyelhető meg az engedélyek számában.
Az ellenzéki képviselő emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fővárosi Törvényszék bírái
minden egyes előterjesztést jóváhagytak, vagyis egy esetben sem tagadták meg a titkos megfigyelésre irányuló kérelmet.
A törvény szerint bírói engedély kell a nemzetbiztonsági szolgálatok olyan feladatainak ellátásához, így többek között Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel való megdöntésére, vagy Magyarország gazdasági biztonságának veszélyeztetésére irányuló törekvések elhárítása.
A gyanúsított személyek lakását átkutathatják, telefonját lehallgathatják, leveleiket rögzíthetik.
„Továbbra is azt gondolom, hogy miközben más országokban független vizsgálatok folynak, a magyar kormány a mai napig SUNNYOG a tömeges lehallgatások ügyében.
Nonszensz, hogy nincs válaszuk arra, megvásárolták-e és használták-e a kémprogramot a szolgálatok, és ha igen, ki és mire hivatkozva adott nekik erre engedélyt.
Nonszensz, hogy a fideszesek bojkottálják annak a bizottságnak a munkáját, amelyik egyedül hivatott demokratikus kontrollt gyakorolni a titkos megfigyelések felett.
És az is nonszensz, hogy – amennyiben nem a kormány használja a kémszoftvert, amit persze kizárhatunk – nem mozgósítják a teljes apparátust arra, hogy felderítsék, milyen külső titkosszolgálati támadás áll a magyar állampolgárok tömeges lehallgatásának a hátterében”
– tette hozzá Szél Bernadett, aki a Pegasus lehallgatási botrány kirobbanása után, július végén nyújtotta be közérdekű adatigénylését a Fővárosi Törvényszékhez.
