Elítélték és nyomásgyakorlásnak nevezték az Európai Bizottság jelentését.
Hétfőn éjszaka a Magyar Közlönyben jelent meg az a határozat, amelyben a kormány elítéli az Európai Bizottság 2021-es második jogállami jelentését, amelyet a politikai nyomásgyakorlás újabb eszközének neveznek.
A kormány szerint a jelentés
„nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban. Ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak”.
A július 20-án kiadott jelentés ugyanis megállapította, hogy Magyarországon
- nincs garancia az ügyészség függetlenségére és a bírói függetlenségre,
- a törvények gyakori módosítása miatt a jogszabályi környezet kiszámíthatatlan, bizonyos törvényeket a megszokottnál is gyorsabban fogadnak el,
- az állami alkalmazottak és politikusok vagyonnyilatkozatának nincs rendszerszintű ellenőrzése,
- a magas rangú tisztviselők és közvetlen környezetük korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálása korlátozott,
- a civil szervezeteket is politikai nyomás alá helyezi a kormány az új civiltörvénnyel.
- a Médiatanács politikai függetlensége aggályos,
- az újságírók közadatokhoz való hozzáférését tovább korlátozták járvány miatt és a kormány „közvetett politikai befolyást” gyakorolhat a médiára az állami reklámokkal;
- a kormány pedig a járványhelyzetre hivatkozva kiemelt jogokat adott magának, amelyek addig lesznek érvényben, amíg másként nem döntenek.
A kormány a most megjelent, Orbán Viktor által aláírt határozatában pontokba szedve válaszolt a jogállamisági jelentésre. Ebben azt írják:
- „az Európai Bizottság külföldről, illetve saját maga által finanszírozott civil szervezetek véleményét ismétli meg. Ezeket az állításokat nem ellenőrzi, indoklást és bizonyítékokat nem mutat be. A magyar alkotmányos szervek álláspontját figyelmen kívül hagyja”;
- „a jelentés forrásai egyoldalúak és politikailag elfogultak, emiatt ténymegállapításai pontatlanok és tendenciózusak”;
- „a jelentés értékelő megállapításai kettős mércét tükröznek: a Magyarországgal szembeni hátrányos megkülönböztetés más tagállamok jelentéseivel összevetve nyilvánvaló”;
- „az Európai Bizottság azt várja el Magyarország független alkotmányos szerveitől, hogy egyes konkrét ügyekben a Bizottság által kívánatosnak tartott döntéseket hozzanak – a tényállásra és a szabályozásra tekintet nélkül. Ez a Bizottság részéről hatalommal való visszaélés.”
A kormány ezt követően külön pontokba szedve rögzíti azt is, hogy
Magyarországon médiapluralizmus van, hatékonyan működnek az antikorrupciós stratégiák, a parlament szabad és demokratikus, az igazságszolgáltatás független, a civil társadalom pedig sokszínű és szabadon létezhet.
- „Magyarországon európai összehasonlításban is részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek.”
- „A Kormány rögzíti, hogy az Európai Bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz.”
- „A Kormány rögzíti, hogy a 2011-ben elfogadott magyar Alaptörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az 1941. számú határozatában kijelentette: a magyar parlament a szabad és demokratikus Magyarország története során először módosította a korábbi – egypártrendszerből örökölt – alkotmányt, és demokratikus eljárással, intenzív parlamenti vitákat követően, és a magyar civil társadalom közreműködésével új és modern Alaptörvényt alkotott”.
- „A Kormány felhívja a figyelmet arra, hogy nemzetközi fórumok vizsgálták a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását. Ezek alapján megállapítható, hogy a magyar alkotmányos keretek összhangban állnak az európai normákkal, és számos uniós tagállam szabályozásához képest szélesebb körű intézményi garanciákat biztosítanak.”
- „A Kormány megállapítja, hogy az Európai Bizottság megalapozatlan aggodalmaival szemben Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja.”
A magyar kormány mindezzel „elítéli az Európai Bizottság beavatkozási kísérleteit Magyarország független alkotmányos szerveinek tevékenységébe”, és „visszautasítja a nyomásgyakorlást” egyes konkrét ügyekben.
Ezt követően Orbán felszólította Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy a határozat tartalmát ismertesse az Európai Unió intézményeiben is.
(telex nyomán)
