Nyilvános a második jogállamisági jelentés.
Addig nem hagyja jóvá az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, amíg a kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok — mondta Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos a HVG-nek adott interjújában kedden.
Kedden hozták nyilvánosságra a második jogállamisági jelentést, amely a jogállamiságot az alábbi négy területen elemzi:
- az igazságszolgáltatás függetlensége,
- a korrupció elleni fellépés,
- a sajtó sokszínűsége,
- a fékek és ellensúlyok rendszere.
Emellett vizsgálja a járvánnyal kapcsolatos intézkedések demokratikusságát is. A jelentés Magyarországgal kapcsolatban megállapítja, hogy
- nincs garancia az ügyészség függetlenségére és a bírói függetlenségre,
- a törvények gyakori módosítása miatt a jogszabályi környezet kiszámíthatatlan, bizonyos törvényeket a megszokottnál is gyorsabban fogadnak el,
- az állami alkalmazottak és politikusok vagyonnyilatkozatának nincs rendszerszintű ellenőrzése,
- a magas rangú tisztviselők és közvetlen környezetük korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálása korlátozott,
- a Médiatanács politikai függetlensége aggályos,
- az újságírók közadatokhoz való hozzáférését tovább korlátozták járvány miatt,
- a kormány pedig a járványhelyzetre hivatkozva kiemelt jogokat adott magának, amelyek addig lesznek érvényben, amíg másként nem döntenek.
Didier Reynders uniós biztos hangsúlyozta, hogy a jogállamisági jelentés egy megelőző eszköz, amelynek célja a párbeszéd a tagállamokkal, és az, hogy a az uniós jogállamisági kultúrát előmozdítsa. Hozzátette, a jelentés önmagában nem oldja meg a nehéz ügyeket, azokkal bíróságra mennek, mint
a magyar melegellenes törvény esetében is.
Reynders kiemelte, hogy Magyarország és Lengyelország esetében rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal, hozzátéve, hogy a két ország ellenáll annak, hogy a Bizottság észrevételeit megfogadja.
Szerinte az sem véletlen, hogy a jogállamisági jelentés módszertanát csak ez a két ország kritizálta, egyik ország sem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és mindkét ország ellen zajlik a hetedik cikkely szerinti eljárás.
A biztos hangsúlyozta, hogy Magyarország ás Lengyelország esetében:
„be kell vetnünk az összes eszközt: hetes cikk szerinti eljárás, kötelezettségszegési eljárás, és legújabb fejleményként az uniós támogatásoknak feltételt támasztó jogállamisági mechanizmus, és a tárgyalások a helyreállítási alapról”.
Elmondta, hogy Magyarország esetében akkor fogadják majd el a helyreállítási tervet, ha a kormány igazságügyi reformot hajt végre, illetve ha az OLAF jelentései nyomán megindulnak a korrupciós vizsgálatok.
Kérdésre válaszolva Reynders elmondta: amíg a magyar kormány nem hajtja végre a Bizottság által kért reformokat,
uniós támogatásra sem számíthat.
