Óriási vita zajlik a felek között.
Uniós források szerint a magyar kormány legkorábban ősszel nyújthatja be az uniós pénzek felhasználásához szükséges partnerségi megállapodást az EU-nak. Emellett azonban a koronavírus miatt életre hívott helyreállítási alap pénzeinek utalása is csúszik a magyar kabinet és az Európai Unió közti,
a források felhasználásával kapcsolatos konfliktus miatt.
A partnerségi megállapodásban a tagállami kormányok leszögezik, milyen formában és mire szeretnék elkölteni a hétéves uniós költségvetési ciklus forrásait. Az erről szóló tárgyalások azonban őszig elhúzódnak, és a felek közti álláspontok egyelőre távol állnak egymástól.
A Népszava forrásai szerint az Európai Unió vezetői keveslik azt a pénzt, amit a kormány képzésre és humánerőforrás-fejlesztésre szán, ellenben sokallja, amit infrastruktúra-fejlesztésre költene. A kormányzati dokumentumból azonban a pontos célokkal kapcsolatban kevés érdemi információ derült ki.
Ágostházy Szabolcs, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár tavaly év végén arról nyilatkozott, hogy az infrastrukturális beruházásokra a teljes költségkeret 20%-a jutna, míg csupán 7% jutna „humán fejlesztésre”, azaz többek között az oktatásra. A kiemelt budapesti és vidéki fejlesztéseket tartalmazó programra a források ötöde jutna.
A legtöbb pénz a kis- és középvállalkozások gazdasági felzárkóztatására, valamint a szakképzés és a felsőoktatás „piacbaráttá tételére” jutna, emellett célként a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáról is beszélt az államtitkár. A kormány és az Unió közti konfliktus fő forrása, hogy vannak olyan területek, amelyek az infrastrukturális fejlesztéseknél jóval égetőbbek ma Magyarországon.
A magyar kormány élni szokott a lehetőséggel, hogy a szociális célokra fordítható források 20%-át gazdaságélénkítésre fordítsa, amit az Európai Bizottság nehezményez. Emellett azonban kiemelendő konfliktusforrás, hogy
az EU-s tisztségviselők szerint magas a korrupciós kockázat
a kormányzat által elindított, uniós forrásokból finanszírozott beruházások kapcsán.
„Egyszerűen arról van szó, hogy néhány tíz- vagy száz milliárdos építkezési projekttel
sokkal könnyebb kormánybarát köröknek juttatni a pénzt,
mintha sok tízezer diáknak, vagy tanárnak kellene képzéseket, felzárkóztatási programokat szervezni” — jelentette ki egy forrás.
(Népszava nyomán)
