Most akkor támad a Nyugat, vagy már legyőztük?
A nyugati civilizációt körüllengő feszültség oka az, hogy nem felívelő, hanem stagnáló, esetleg lefelé tartó korszakukat élik ezek a társadalmak — hangoztatta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke egy keddi budapesti könyvbemutatón.
Andreas Rödder Konzervatív 21.0 – A polgári Németország programja című, az MCC Press gondozásában megjelent művét méltatva az államtitkár arról beszélt: minden mértékadó véleményformáló egyetért abban, hogy
ezek a társadalmak rosszabbul, de biztosan nem jobban teljesítenek, mint korábban.
Szerinte ez polarizációhoz vezet, hiszen ha az ember azt látja, hogy rossz irányba mennek az ügyek, akkor egyre elkeseredettebben próbál megfelelő választ adni a helyzetre.
Orbán Balázs úgy véli, épp ezen a ponton válik külön a két politikai tábor javaslata, hiszen szerinte a baloldaliak és a liberálisok a kultúránkat sikeressé tévő alapelveket, megközelítéseket idejétmúltnak látják, míg a jobboldalon ragaszkodnak például a zsidó-keresztény tradícióhoz, a hagyományos családmodellhez, a nemzetállamhoz, a kapitalizmushoz, a munkára épülő társadalomhoz.
Azt mondta, a konzervatívok szerint éppen ezen értékek elhagyásából adódik a probléma, ezért újra fel kell fedezni ezeket, hiszen az értékrendszert megerősítve
„mi, a nyugati civilizáció leszünk a 21. század győztesei”.
A közép-európai konzervatív gondolkodóknak most versenyelőnyük van — jelentette ki az államtitkár, arra utalva, hogy a védekezés „Közép-Európa civilizációja”, bárhonnan jött is a fenyegetés az utóbbi évszázadokban.
Ennek megfelelően, tette hozzá, régiónkban a konzervatív oldal defenzívára rendezkedett be, míg nyugati eszmetársaik gondolkodása „alapvetően egy picit expanzívabb” volt, így most nehezebben kezelik a geopolitikai sajátosságok változása miatti visszaszorulást.
Az államtitkár kérdésre válaszolva úgy vélekedett, Szent István kora óta stabil alapon állnak, de néha hektikusak a magyar-német kapcsolatok, amelyekben meghatározó erejű a geopolitikai kontextus.
Hozzátette: ha Berlin a Brexit utáni Európai Unióban vezető szerepre tör, akkor nem fordulhat másfelé,
„mint a Németországról délre és keletre eső területek irányába”.
Andreas Rödder német történész, a Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem professzora arról beszélt az eseményen: a Németországban 16 éve fennálló nagykoalíció miatt a politikai viták a spektrum szélein jelentek meg az utóbbi időben.
Hangsúlyozta: noha sokan elöregedettnek, porosnak, csökevényesnek tartják ezt az eszmerendszert, a konzervatívok olyan változásokat akarnak, amelyek jók az embereknek, hiszen
elfogadják az átalakulást és alakítani akarják azt.
Kiemelte: változni, modernizálódni kell, de az utóbbiból túl sok volt a nagykoalíció ideje alatt, hiszen „Németország utolsó megmaradt néppártja”, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) ez idő alatt abban reménykedett, hogy riválisai táborából próbálja pótolni a tőle elforduló választókat.
Andreas Rödder szerint ez „inkább volt igazodás balra, mint aktív modernizáció, a saját alapokon állva”, a folyamat pedig egyszerre jelent problémát a párt és a demokrácia számára.
„Elegem van a nagykoalíciókból”
— jelentette ki, hozzátéve, arra van szükség, hogy magát világos politikai vonalakkal megmutató kabinet alakuljon Berlinben.
(via mti)
