Elképesztő a nélkülözés.
Az elmúlt 15 évben az Európai Unióban a kelt-közép-európai régió országai közül egyedül Magyarországon nőtt a jövedelmi hátránytól szenvedők aránya. Emellett azonban — a járvány előtt, a gazdasági fellendülés időszakában — nőtt az átlagos jövedelmi szint is, de csupán annyira, mint az uniós átlag.
A Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György kutatók által publikált adatokból kiderül,
a magyar társadalom jelentős része uniós összevetésben szegénynek minősül.
A kutatók a szegénységi küszöbből kiindulva vizsgálódtak, ami azt jelenti, hogy a küszöb alatti érték esetén a jövedelmi középérték 60%-ánál alacsonyabb bevétellel rendelkezők szegénynek számítanak.
Ez az érték országonként eltérő, más tekinthető küszöbértéknek a különböző államokban. Az egyik ábrán látható, milyen értéket kapunk, ha az Európai Uniót egyetlen nagy államnak tekintjük, és ehhez képest minden ország szegénységi küszöbét megmérjük.
Magyarország szegénységi küszöbe az uniós érték 40%-a volt,
ehhez képest Csehországban az EU értékéhez képest 80%, Szlovákiában pedig 60%. Az átlagot reprezentáló, 1-es értékhez legközelibb számot Nagy-Britanniában és Olaszországban mérték. A legkiemelkedőbb értéket az európai országok között Svájcban, Luxemburgban, Norvégiában, Németországban és Ausztriában mérték.
Az Európai Unió országai közül a 2004-ben csatlakozott tagállamokban javarészt jelentősen javult a jövedelmi helyzet, Magyarország azonban a kevés kivétel közé tartozik.
Hazánkban a jövedelmi szegénységben élők aránya magasabb, mint 2005-ben.
Az utolsó ábráról kiderül, a magyarok 75%-a az uniós küszöbérték alatti szinten jövedelmi szinten él, tehát szegénynek számít EU-s mércével. A kék szín a nemzeti mércével mért szegénységi küszöböt mutatja, ezek alapján Magyarországon mindössze 10% a szegénységben élők aránya, ez pedig jelentősen eltér az uniós mércével mért értéktől.
Európai összehasonlításban mindössze Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet, mint hazánkban.
