Megnyugodtunk, nem hal ki a magyar.
A koronavírus-járvány után a közösségi élet és a magyar gazdaság újraindítása nem valósulhat meg a fiatalok bevonása nélkül — jelentette ki a fiatalokért felelős helyettes államtitkár szerdán Budapesten.
Rácz Zsófia abból az alkalomból beszélt erről, hogy bemutatták a Társadalomkutató Kft. 2020-as átfogó ifjúságkutatásának gyorsjelentését.
Azt mondta: a jelentésből kiderül, hogy
a fiatalok családpártiak és elkötelezettek a gyermekvállalás iránt,
ami szerinte az elmúlt évtized családbarát kormányzati politikájának köszönhető.
Hangsúlyozta: ahhoz, hogy valós támogatást jelentő intézkedéseket tudjon hozni a kormányzat a fiatalok számára, ismerni kell a vágyaikat, elképzeléseiket. Ezt szolgálja az átfogó ifjúságkutatás.
Rácz Zsófia felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalokat sokszor sztereotípiák alapján ítélik meg, ám a kormányzati döntések nem alapulhatnak sztereotípiákon, csak
empirikus kutatások mentén történhetnek.
Kiemelte, nem csupán megismerni kívánják a felnövekvő generációk igényeit, hanem rájuk figyelve és velük együttműködve kívánják meghozni az őket szolgáló intézkedéseket.
Székely Levente, a kutatás vezetője közölte: a felmérés szerint a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok csaknem 87 százaléka optimista,
45 százalék pedig nagyon bízik a sikeres jövőben.
A szociológus elmondta: a nagymintás kutatás során nyolcezer magyarországi, valamint négyezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg.
A gyorsjelentés szerint 73 százalékuk egyedülálló, ez a szám 4 százalékkal magasabb az ezredforduló adatainál. Átlagban két gyermeket szeretnének, ami azt jelenti, hogy a magyar fiatalok család- és gyermekvállaláspártiak — közölte a szakember.
Hozzátette: miközben 2012-ben még csak a fiatalok 39 százaléka dolgozott, az elmúlt évben már 55 százalékuk, és a munkaerőpiaci esélyeiket egyre optimistábban ítélik meg.
Továbbá immár 10-ből 8 fiatal beszél idegen nyelveket, ez a 2000-es adat duplája, és csaknem valamennyiük hozzájut infokommunikációs eszközhöz, illetve használja az internetet.
A fiatalok kétharmada nyilatkozott úgy — folytatta –, hogy komoly anyagi gondok nem nyomasztják, és pozitívak az anyagi helyzetükkel kapcsolatos várakozásaik is.
A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok egyre inkább érdeklődnek a közügyek iránt, de a közügyek iránt érdeklődők aránya még mindig alacsony.
Továbbá nőtt a demokrácia iránti elkötelezettségük is: 2008-ban még 41 százalékuk, ma 57 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy
a demokráciát tartja az egyetlen járható útnak.
Erősödött a magyar identitás is: annál a kérdésnél, mennyire fontos számukra a magyarságuk egy 1 és 5 közötti skálán megjelölve, 4,38 százalék lett az eredmény.
Székely Levente arról is beszámolt: annak ellenére, hogy a megkérdezett fiatalok 21 százaléka vallásos családból származik, csupán 5 százalékuk tartja magát kifejezetten vallásosnak. Ez az arány a határon túliak esetében lényegesen magasabb, 12 és 33 százalék közötti.
A fiatalok arról is nyilatkoztak, hogy a koronavírus-járvány az anyagi helyzetükben negatív, a családi, baráti kapcsolataik területén viszont pozitív változást idézett elő — ismertette a gyorsjelentés eredményeit a kutató.
(via mti)
