Vissza a kommunizmusba.
Szerkesztőségi cikkben foglalkozik Orbán Viktor és a kínai politika közti kapcsolattal a Corriere della Sera. Az olasz politikai lap elemzésében a Fudan Egyetem Magyarországra településének körülményeit vizsgálja.
A szerkesztő említést tett a kínai egyetem elleni budapesti tüntetésről, amelyen több mint tízezren vettek részt. A cikk írója megemlítette, hogy a Magyarországról elüldözött CEU esetében nagy ellentét feszült Soros György és Orbán Viktor között.
A magyar származású milliárdos a szerző szerint Magyarországnak nagyszerű egyetemet adott, Orbán azonban a törvények átszabásával Bécsbe költözésre kényszerítette az intézményt.
A kínai kommunista rezsim iránti feltétlen lojalitásáról ismert Fudan Egyetem a CEU utáni űr betöltését szolgálná
Kína és a magyar kormány elképzelései szerint.
A szerző úgy látja, a kínai egyetem ügye újabb frontot nyitott Orbán és Soros között, és
a magyar miniszterelnök a keleti diktatúra lekötelezettjévé vált.
Ez azonban nem egyedi jelenség, ugyanis az elmúlt években tapasztalható folyamatok alapján az európai populista-nacionalista jobboldal számos alkalommal szövetkezett a kínai vezetéssel.
Erre a cikk szerzője az „Új Selyemút” nevű kezdeményezést hozta, amelynek során a kínai pártállam „tekintélyelvű rendszerekre vágyó politikai erőknél” találta meg a támogatást. Olaszországban 2019-ben kötött szövetséget a Matteo Salvini vezette Liga és a többségi kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom Kínával.
Az ezzel kapcsolatos ipari és kereskedelmi kezdeményezés az olaszoknak a gazdasági kapcsolatok fejlesztése miatt volt cél, a leginkább ez azonban Kínának kedvez. Ehhez hasonló a német szélsőjobboldali párt, az Alternatíva Németországért, valamint a francia baloldali Elégedetlen Franciaország elképzelése, amely szerint a kínai kapcsolatok jótékonyan hathatnak az ország imázsára.
Ezáltal azonban a kínai vezetés módszerei is legitimálódnak a nemzetközi porondon, és az ország globális státusza is tovább erősödhet. A szerző a cikkét úgy zárta, hogy a „populista internacionálé” révén
Kína olyan kapcsolatokra tehet szert, amelyek során a politikai érdekek sokkal fontosabbak, mint a gazdaságiak.
(Népszava nyomán)
