Megszólaltak az egykori és jelenlegi diákok az állami pénzből támogatott médiaképzésről.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója 2019-ben jelentette be, hogy az addig az Emberi Erőforrások Minisztériumán (EMMI) belül működő Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (NTGN) a PIM-hez került. Az igazgató akkor az MTI-nek adott interjújában arról beszélt, az irodalmon túl más területeken is szükség van továbbképzésre.
„Első körben alanyt és állítmány egyeztetni tudó újságírókra van szükség, illetve olyanokra, akik képesek kissé tágabb horizonton belül valódi újságírást gyakorolni. Terepre kimenni, körülnézni és megírni, amit saját szemükkel látnak”
– mondta Demeter.
Demeterék azt ígérték, a képzés elvégzése után mindenki gyakornoki helyet kaphat „valamelyik nagy médiumnál”, illetve azt is, hogy 200 ezer forintos ösztöndíjat biztosítanak a résztvevőknek.
Az NGTN médiaképzése körül viszont az elmúlt egy, másfél évben viszonylag nagy volt a csend, a Szabad Európának viszont most sikerült megszólaltatni néhány egykori és jelenlegi diákot, akik elmondták, habár az ösztöndíj valóban tisztességes,
a gyakorlatorientált képzés nem valósult meg, a tehetséggondozás inkább káoszt jelent, a „nagy médium” pedig a közmédiát vagy valamely kormánypárti sajtót takarja.
„Nem mondták el, mi az a riport vagy az oknyomozás. Újságíróetikáról egyáltalán nem volt szó, a közszolgálatiságról is csak annyi, hogy mi a különbség a kereskedelmi és a közszolgálati média között.
De azt egyáltalán nem hangsúlyozták, hogy kiegyensúlyozottnak kellene lenni, vagy minden oldalt bemutatni”
– mondta a képzés egyik résztvevője.
Beszámolók szerint az oktatás szervezetlen, amit csak tovább nehezített a járványhelyzet és az online oktatás. A diákokat tájékoztatták pontosan a képzés hosszáról, nem kaptak tantervet vagy felvilágosítást az elvárásokról. Az órarend havonta vagy kéthavonta változik, emiatt sokaknak a képzés időbeosztást nehéz volt összeegyeztetni a munkájával.
A diákok szerint az elvárások szempontjából is nehezen teljesíthető a képzés: a házi feladatokat gyakran nehezen megoldható, szűk határidőkön belül kapták meg, illetve az „időnként már-már abuzív” tanárok folyamatosan „éreztették az alá-fölé rendeltségi viszonyt”.
Volt, aki úgy fogalmazott, hogy
„gondolkodásra nem nagyon késztetnek minket, kész tények elé vagyunk állítva. Megadják, miből hogyan, mit kell összerakni, nem hagynak szabadon dolgozni.
De ez jellemző a mai magyar közmédiára is.”
Míg egyes beszámolók szerint a képzésen csoportonként vagy szakonként eltérő, mekkora a politikai nyomás. Így míg egyes órákon a saját véleménynyilvánításra biztatják a diákokat, a hírszerkesztés esetében viszont már felmerült, hogy ha „puhán” is, de megjelenik a propaganda.
„Dicsérő cikket kellett írni például Szijjártó Péterről, hogy milyen jól tárgyalt a BMW-vel. Az is feladat volt, hogy Fekete-Győr Andrásról, a Momentum elnökéről írjunk minél durvább dolgokat.
Azt is elmondták, nem baj, ha nem igaz, amit írunk”
– mondta az egyik diák.
A képzésben résztvevők mind arról számoltak be, az volt a benyomásuk, hogy a közmédiába illetve a Mediaworks kiadványaiba keresnek utánpótlást.
„Kicsit olyan, mintha valakit csak erre a fajta nézőpontra meg játéktérre akarsz nevelni, hogy a Kossuthba, közszolgálatiba el tudj menni jó katonának”
– vélekedett az egyik megszólaló.
Míg egy másik szerint ez nem újságíró, sokkal inkább propagandista képzés.
A 2018 és 2021 eleje között majdnem 2 milliárd forint állami támogatásban részesülő képzés tanárai között van Dzselik Magdolna, aki a Mediaworksnél dolgozik, a televíziós képzést vezető Gulyás István, aki a közszolgálati M5-nél műsorvezető, Gulyás László, az M4 és a Kossuth Rádió munkatársa, illetve több a közmédiánál dolgozó szerkesztő és rovatvezető.
(Szabad Európa nyomán)
