Jár a taps.
Költségvetési forrásokkal és egyéb kölcsönökkel válthatja ki a kormány az európai uniós hitelt a helyreállítási terv beruházásainak megvalósításához – mondta a Világgazdaságnak Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.
Ágostházy szerint nem politikai, hanem tisztán szakmai döntést hozott a kormány, miután a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium közösen vizsgálta meg az RRF-hitel felvételét. Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára nem elsősorban a kamatok tették kedvezőtlenné a konstrukciót, sokkal inkább az ágazati orientáció és a felhasználás időbeli keretei.
Többféle konstrukció áll a hitel mögött, de hosszú távon nulla és egy százalék közötti kamatszintről beszélhetünk.
Azért nem vette fel Magyarország a hitelt, mert a kormány úgy ítélte meg, hogy most
nem ez a legalkalmasabb forrás a nemzeti célok megvalósításához.
Ágostházy azt mondta: ez a döntés már néhány nappal a miniszterelnök brüsszeli látogatása előtt megszületett, amiről Orbán Viktor személyesen is tájékoztatta Ursula von der Leyen elnököt.
Ehhez képest a Népszava az Orbán-Von der Leyen találkozó után úgy értesült, hogy az katasztrofálisan sikerült: a munkavacsora után Orbán sértődötten állt fel az asztaltól, mivel az EB irányítói közölték a magyar delegációval:
az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar terveket annyira rossznak tartják, hogy ebben a formában nem fogják támogatni.
A Népszava értesülései szerint azt is világossá tették Orbánék számára, hogy az alapítványokba kiszervezett egyetemeknek nem tudnak pénzt adni. Von der Leyen pedig azt mondta a magyar delegációnak, hogy ezúttal “kizárt a politikai egyezség”.
Ezt követően másnap jelentette be Gulyás Gergely, hogy nem tartanak igényt az EU-s hitelre.
Ágostházy a Világgazdaságnak a hitellel kapcsolatban azt mondta: a válságból való kilábalás mellett a kormány az államadósság szintjének csökkentésével számol.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a vállalkozások versenyképességét, hatékonyságát növelő eszközbeszerzést, technológiaváltást lehetővé tevő, új piacokra lépést segítő programok lesznek a fókuszban. A Ginop és a Ginop Plusz programban mintegy 650 milliárd forintot tesznek elérhetővé az idén, a jövő évre pedig további 600 milliárd forinttal kalkulálnak.
Kapcsolódó cikkünk:
