Pedig állítólag nem ez volt a cél.
A várhatóan romló pénzügyi helyzetű háztartások arányát figyelembe véve a hitelmoratórium megszüntetése után a teljes lakossági hitelállomány 15-20%-a válhat problémássá — írta meg hétfőn a Portfolio.
A lap online konferenciáján az MNB a saját adatai alapján 10 százalékosra lőtte be azt az arányt, ami a GKI szerint
15-20 százalék.
A lakossági hitelállomány ötöde lehet tehát problémás a hitelmoratórium miatt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy ezer fős, reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatásban vizsgálta a lakossági hitelmoratórium megszűntetésének hatásait a háztartásokra.
A hitelmoratóriumot 2020-ban vezették be, és 2021. júniusáig van érvényben, célja pedig
elvileg a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés mérséklése.
A lakossági hitelek 57%-a volt moratóriumban 2020 végén.
A megkérdezett háztartások 11 százalékának volt moratóriumban lévő hitele idén áprilisban, a moratóriumban lévő hitelek havi törlesztése a háztartások jövedelmének átlagosan több mint egy harmadát (37 százalékát) tenné ki. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a havi 150 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező háztartások vannak,
a hitelmoratórium megszüntetése után a törlesztés jövedelmük 72 százalék feletti részét emésztené fel.
A romló pénzügyi helyzetű háztartások esetében jelenlegi jövedelmük 42 százalékát tenné ki a hitelek törlesztése.
A legkiszolgáltatottabb helyzetben a falvak lakói vannak, 43 százalékuk pénzügyi helyzetének romlására számít, 48 százalékuknak változatlan marad és csupán 9 százalékuknak fog javulni a helyzete belátható időn belül.
Azok is gondban lesznek, akiknek a pénzügyi helyzete nem romlott, mivel jelenleg ők sem törlesztik a hiteleket.
Ilyen módon a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá.
(kiemelt kép: Index)
