Köti az ebet a karóhoz.
Mi is megírtuk, hogy hétfőn Menczer Tamás, a Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy a világ vezető orvosi szaklapja, a The Lancet kiállt a kínai Sinopharm-vakcina mellett, az oltásellenes baloldal meg tovább hazudik az oltóanyagról.
Később azonban kiderült, hogy az államtitkár állításai csak részben tükrözték a valóságot, hiszen habár a Menczer által említett The Lancet valóban az egyik legfontosabb szaklap orvosi körökben, és az írás linkje is tényleg thelancet.com-mal kezdődik,
a megjelent írás valójában nem egy tudományos kutatás és nem is egészen a The Lancetben jelent meg.
Az ugyanis egy olyan levél, ami a The Lancet Microbe Correspondence rovatában jelent meg és arról szól, hogy egy 12 mintás vizsgálat alapján a Sinopharm hatásosnak bizonyult a dél-afrikai mutáns ellen.
Mindezek után csütörtök délelőtt Menczer Tamás újabb Facebook-bejegyzést közölt a témával kapcsolatban. Az államtitkár ezúttal egy fotót tett közzé arról, hogy a szóban forgó The Lancet-cikk lektorált, még a „peer reviewed” szakaszt is kimásolta a szövegből, szövegkiemelővel hangsúlyozva a lényeget a fotón.
Ám, ahogy azt maga Menczer is hangsúlyozza, az általa kiemelt részlet nem a levélből, hanem a hozzá csatolt függelékből származik, és habár úgy tűnik, ezt a The Lancet valóban lektorálta, ez továbbra sem jelent túl sokat.
A 24.hu cikkéből ugyanis kiderül, a „peer rewieved”, vagyis lektorálás ugyanis a tudományos szaklapok esetében azt jelenti, hogy a kutató vagy kutatócsoport által publikálásra szánt anyagát – így a kutatási eredményekre vonatkozó beszámolót vagy tanulmányt – a megjelenés előtt be kell adja a szaklap független tudományos testületének, amely átnézi, véleményezi, majd végül jóváhagyja, esetleg elutasítja a szöveget.
Azzal viszont, hogy ez az anyag megjelenik a The Lancetben, nem azt jelenti, hogy a szaklap áll ki a közölt tudományos eredmények mellett
– csupán azt, hogy a kutatás hiteles, a szigorú szabályoknak megfelelt, és nyilvánosságra hozható a The Lancet égisze alatt.
A Sinopharm-vakcináról szóló anyagnál viszont – ahogy azt már korábban is említettük – az írás nem a The Lancetben, hanem annak a mikrobiológiai kutatásokkal foglalkozó lapjában, a The Lancet Microbe Correspondence nevű rovatában jelent meg.
Ebben a rovatban pedig olyan, akár olvasók által beküldött leveleket közölnek, amikben más szerzők oszthatnak meg tudományos eredményeket.
Azaz, ez az írás nem egyenlő egy tudományos publikációval, és a megjelenésnek nem is feltétele a The Lancet szakértői által végzett lektorálás. És ahogy az Menczer Tamás bejegyzéséből is kiderül, ez esetben sem magát az írást, hanem a függeléket lektorálták a szakértők.
A 24. hu által megkérdezett szakértő szerint, így habár a közölt levél valóban érdekes, az mégsem nevezhető lektorált tanulmánynak, ahogy azt sem lehet kijelenteni, hogy a The Lancet kiállt volna az eredmények mellett.
(24.hu nyomán)
