Akkor biztos nem is volt ilyen.
„Nem tudok egyetlenegy betegről sem, akit ne láttunk volna el” — mondta Kásler Miklós a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
A járvány kezelésével kapcsolatban Kásler elmondta: az egészségügyi rendszer bírja a terhelést, és bár volt pillanat, mikor bizonyos kórházakban megteltek az ágyak, de hozzátette, hogy olyankor azonnal átszállították a betegeket egy másik kórházba, ahol volt előkészített üres ágy.
Hangsúlyozta, hogy
ő nem tud egyetlen olyan betegről sem, akit ne láttak volna el.
Elmondta, hogy az infektológiai osztályokon, ahol a középsúlyos betegek fekszenek, eszközökből, műszerekből és lélegeztetőgépekből is nagyok a tartalékok.
Szerinte a legnagyobb kihívás most az, hogy az orvosok és a nővérek elfáradtak, főleg lelkileg.
Beszélt a poszt-covid-szindróma veszélyeiről is: szerinte jelenleg az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy az érfal gyulladása által okozott trombózis az összes szervben előfordulhat.
beszélt a vírus reprodukciós rátáját jelző R-számról, amely azt mutatja, hány embert fertőzhet meg egy beteg. A járványügyi szakértők szerint az R-számnak 1 alatt kell lennie ahhoz, hogy az új esetek száma csökkenni kezdjen.
Ez a szám novemberben 0,71 százalék volt, a brit mutáns terjedésével 1,34 százalékra ment fel, ez a fertőzöttek számának berobbanásában is érzékelhető volt. Mostanra sikerült visszavinni 0,7 környékére.
Ebben szerinte szerepet játszott volt a március 8-i szigorítás és az oltások hatása is.
Elmondta, hogy az oltások felgyorsítása jelenti a legnagyobb reményt arra, hogy csökkenjenek a halálozások, ez 2–3 héttel követi a fertőzöttek számának mérséklődését.
