Meglátni és megszerezni — egy pillanat műve volt.
A tulajdonosoknak saját költségükön kell elbontatni a fertő-tavi cölöpházaikat, hogy a helyükön Mészáros Lőrinc építkezhessen.
Az ügyről korábban mi is írtunk, most pedig az osztrák Der Standard cikkezett a Fertő-tó körül zajló munkálatokról. A beruházást Mészáros Lőrinc cége vezényli, a 2016-ban előirányzott 7,9 milliárd helyett előbb 2019-ben 23,2 milliárdra, végül 32 milliárd forintra emelte a kormány az erre szánt összeget.
A helyiek elmondása szerint az összeg ilyen mértékű megugrásához Orbán Ráhelnek is köze lehet, mivel szerintük eleve azért indult a beruházás, mert Orbán Ráhel pár éve Fertőrákoson volt vitorlázni, és megtetszett neki a hely, az utóbbi időben pedig sokat látták őt a környéken.
fotó: Mohos Márton / 24.hu
Bár a tervek szerint a beruházásnak 2020-ra el kellett volna készülnie, tavaly őszig még a komplexum alapjait sem ásták ki.
A természetvédelmi területen az eredeti tervek szerint négycsillagos szálloda, kikötő és 16 teniszpálya épül állami pénzből. A kivitelezéssel először a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t bízták meg, amely tavaly július óta a Miniszterelnökség alá tartozik, tulajdonosa pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelyben Orbán Ráhel is érdekelt.
A kormány egyszer már leállította a projektet, amikor 20 ország 30 civil szervezete írt tiltakozó levelet a Fertő-tó, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize védelmében az UNESCO-nak.
Ezután adták át a feladatot Gulyás Gergely miniszternek.
Végül 2020 októberében kezdték meg az építkezést, bár 32 milliárdról 9 milliárdra csökkentették a költségeit. Ebből a pénzből egyelőre egy 813 vitorlásnak és 500 csónaknak helyet adó hatalmas kikötő épül meg. A kivitelező pedig az lett, akit két éve még csak sejtettek a helyiek: a Mészáros és Mészáros Kft.
52 hektárnyi terület átalakításáról van szó, ami ráadásul Natura 2000-es besorolású, Ramsari terület, évek óta az UNESCO világörökségi védelme alatt álló kultúrtáj.
A hatástanulmányban elismerik, hogy az építkezés alatt a későbbiekben tapasztalható zaj, por és forgalom nem tesz jót a nemzeti parknak, de állítólag az építkezés során keletkezett károkat később majd kompenzálják.
Az UNESCO világörökségi kezelési tervében megőrzésre érdemes épített örökségként felsorolt cölöpházakra is keresztet lehet vetni a projekt miatt. Ezeknek a házaknak a helyzete azért is bonyolult, mert bár a tómeder állami tulajdon, az abban cölöpökre épült házak hivatalosan az azokat bérlők tulajdonába tartoznak.
A bérleti szerződéseket 99 évre kötötték, ami lényegében örökbérlet, ám az állam 2016-ban egyoldalúan szerződést módosított:
az örökbérlet helyére az azonnali felmondás lehetősége került.
A beruházás miatt a házakat elbontják, tűzvédelmi okokra hivatkozva rendelték el a bontásukat még decemberben, ráadásul a tulajdonosok saját költségére.
Az osztrák lap cikke szerint a legtöbbet már le is bontották, április végéig pedig az összesnek el kéne tűnnie. A beruházón keresztül több tulajdonos is kapott árajánlatot a bontásra egy magyar cégtől: ez százezer euróról (mai árfolyamon 36 millió Ft) szólt, míg azok, akik maguk intézték a bontást, 30 ezer euróból kigazdálkodták azt.
Azt mondják, azért hajlottak meg az elrendelt bontás előtt, mert meg akarják spórolni a hosszadalmas és költséges pereket a magyar hatóságokkal.
(444.hu/Nyugati Fény)
