A MOK megyei elnöke szerint Magyarországon sokkal kevesebb életet tudnak megmenteni, mint amennyit lehetne.
Interjút adott a 168 Órának Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, aki elmondta, az északi és északnyugati megyékben gyakorlatilag megteltek az intenzív osztályok covidos betegekkel.
A helyzetet emellett szerinte az is súlyosbítja, hogy nincs elég egészségügyi dolgozó és a meglévők is fáradtak és kiégtek a túlterheltség miatt. Mint mondta,
„ez azt jelenti, hogy egy-egy ápolóra, vagy orvosra jóval több beteg jut, mint akiknek az ellátását még kiváló minőségben megoldhatnák”.
Szijjártó László szerint az egyik legfőbb hiba ott van, hogy a betegekkel nem optimálisan terhelik a kórházakat, nem veszik figyelembe, mit bír el egy-egy intézmény: míg egyes intézmények rendkívül túlterheltek, másokban még bőven lenne szabadhely.
„Olyan ez, mint korábban a tervgazdálkodás Hofi viccében , amikor le kellett előre jelenteni, hogy hányat fog elleni a koca. De hiába mondott a gazda kettőt, mire a legfelsőbb körökig eljutott a szám, az már 8 volt. Valahogy így van ez a kórházak befogadókapacitásával is”
– fogalmazott a MOK megyei elnöke, aki szerint hiába mondják, hogy pl. 160 embert tudnak csak korrektül ellátni, ezt a 160-at nem szabadna 180-ra duzzasztani, mert az emberéletekbe kerül.
„Ilyen helyzetben olyan betegeket is elveszítünk, akiknek adott esetben egy másik intézményben esélyük lett volna a túlélésre. Nem az orvosok szaktudása hiányzik, hanem a kommunikáció, és a racionális szervezés, hogy a döntéshozók és azok, akik valóban a betegágyaknál robotolnak beszéljenek egymással”
– tette hozzá Szijjártó, aki szerint a „kilúgozott jelentések és számok” alapján hozott döntések miatt is halnak meg az emberek.
„Sokkal kevesebb életet mentünk meg Magyarországon, mint amennyit lehetne. Egy részük esélytelen sajnos, de sokan a nagyon rossz minőségű ellátórendszer és szervezési hibák áldozatai”
– jelentette ki Szijjártó.
Szerinte, ha nem egy „hierarchikus, merev és pontatlan adatokkal dolgozó, hanem egy innovatív, gyorsan reagáló, nyitott, csapatmunkára épülő rendszerben” dolgozhatnának, ahol élő párbeszédek zajlanak, akkor nem lennének ilyen rosszak a halálozási statisztikák.
„Sok vezető azonban alkalmatlan erre és konkrétan akadályozza a folyamatokat”
– vélte Szijjártó, aki beszélt arról is, hogy az egészségügyi dolgozók számára is feldolgozhatatlan az, ami az intenzív osztályokon történik, még úgyis, hogy egyébként hozzá vannak szokva a halálesetekhez.
„Többen megélték már, hogy havonta kéthavonta, egyesek hetente mások kétnaponta veszítettek el egy-egy beteget. Most azonban, van, hogy óránként kell ezzel szembesülnünk, ami extrém megterhelő”
– mondta Szijjártó, aki szerint míg sok kórházban csatlakoztak a kifejezetten az intenzív osztályok dolgozói számára Pozitív Attitűd Formálás (PAF) alapítvánnyal közösen létrehozott lelki segítő támogató programhoz, sok kórház többször is visszautasította, mondván a dolgozók nem kérik.
(168 Óra nyomán)
