Ha a munkáltató úri kedve úgy diktálja.
Egy új rendelet lehetővé teszi, hogy a járvány frontvonalában dolgozók egy része a 2021-ben esedékes szabadságát majd csak valamikor 2024-ben veheti ki — derült ki a március 28-i Magyar Közlönyből. A rendeletet a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete (SzMDSz) blogja részletezte bővebben.
A kormányrendelet a szabadság kiadásának egyes jogviszonyokban alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályairól rendelkezik, és azokra a dolgozókra vonatkozik, akik
- szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél dolgoznak,
- az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak,
- illetve akik rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományában dolgoznak.
A fentiekre is csak abban az esetben vonatkozik a törvény, ha a koronavírus-járvány „következményeinek elhárításában” részt vettek.
Az érintettek a 2021-ben esedékes szabadságuknak
csak egy részét vehetik ki,
ha a munkáltató úgy határoz. A rendeletben ugyanis az áll, hogy a munkáltató nem köteles idén kiadni a szabadság jelentős részét, azt átviheti a 2022-es, 2023-as vagy akár a 2024-es évre is.
A munkáltató az éves szabadság 40 százaléka felett rendelkezhet, a fentiek pedig azt jelentik, hogy azok a dolgozók, akik esetében a munkáltató úgy határoz, 2021-es szabadságuk egy részét majd csak három év múlva kaphatják meg.
Ha tehát egy pályakezdőt veszünk alapul, neki egy évben 20 nap szabadság járna, amiből viszont 12 nap kiadását követelheti a munkáltatótól, a többi átkerülhet a következő három év valamelyikére.
Az, hogy a „SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában résztvevők” közé pontosan kik tartoznak, nem teljesen világos a rendeletből, ahogy az sem, hogy mi lesz azzal, aki az idei évre már az összes szabadságát kivette.
A rendelet 2021. január 1-től a veszélyhelyzet végéig eltelt időre vonatkozik, azt azonban nem tudjuk, hogy
mikor fog véget érni a veszélyhelyzet.
Az SzMDSz emlékeztet rá, hogy minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz, s ezt rögzíti az Alaptörvény is. Valamint a főszabály is az, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(kiemelt kép: Balogh Zoltán/MTI)
