Ezzel véget érhet a politikai pályafutása.
Három év börtönbüntetésre ítélték Nicolas Sarkozyt, ebből két év felfüggesztett börtönbüntetés. Bár valószínűleg házi őrizetben fogja tölteni büntetését, a volt elnök ügyvédei fellebbeznek.
A vád korrupció volt: Sarkozy egy bírót próbált megvesztegetni, hogy információt adjon neki egy ellene folyó eljárásról.
Gilbert Azibert jogász akkor a legfelsőbb bíróságnál dolgozott főügyészként, így lehetett hozzáférése azokhoz a dokumentumokhoz, amelyek Sarkozy-nek kellettek.
Sarkozy ezért cserébe állítólag azt ajánlotta neki, hogy monacói pozícióhoz fogja hozzásegíteni.
A vádakat lehallgatott telefonbeszélgetések alapján emelték, a használatuk jogszerűségéről azonban hosszas vita folyt, melynek során Sarkozy botrányosnak nevezte azt, hogy lehallgatták a telefonját.
„Ha Putyin úr világában lennénk és így viselkednének, de mi az emberi jogok országában vagyunk” – mondta a vádemelés után a BFMTV-nek.
Ezzel nem csak Sarkozy politikai karrierjének van végleg vége, de a francia jobboldal helyzetét is jelentősen megnehezíti.
Bár Sarkozy hivatalosan visszavonult a politikától, a jövőre esedékes választások kapcsán azért a lehetséges jelöltek között rebesgették a nevét. Pártja, a Les Républicains a bíróság döntését politikailag motiváltnak tartja.
Nem ez az egyetlen eljárás azonban a volt elnök ellen: legközelebb pártfinanszírozási csalás miatt kell bíróság elé állnia:
ez esetben az a vád, hogy Sarkozy Líbiából kapott pénzeket a 2007-es választási kampányához.
Franciaországban csupán 2007 óta lehet volt elnököt felelősségre vonni, és azt is csak olyan ügyekben, amelyeket nem hivatali idejében követett el.
A Sarkozy ellen hozott ítélet így történelmi jelentőségű is lehet és a franciaországi politikai berendezkedés újrarendezéséről tanúskodik.
Nem arról van szó azonban, hogy az elnöki poszttal járó hatalom és az autoriter irányítás mértéke csökkenne; a francia elnököt ugyan a nép választja, valójában akár diktátorként is uralkodhat: a parlament jóváhagyása nélkül is hozhat döntéseket, háborút indíthat, a rendőrségi kontrollal is megkerülheti a lakosság által választott intézményeket.
A jelenlegi elnök, Emmanuel Macron nem reformálta meg ezt a berendezkedést.
