Vélemény.
Aki 2022 után be akarja vezetni az eurót, az odadobja Magyarországot az európai pénzügyi elitnek — írta Schiffer András Facebook-oldalán hétfőn.
Dr. Dávid Ferenc, a Demokratikus Koalíció gazdasági szakértője ezzel kapcsolatos írását változtatás nélkül közöljük.
„Aki egy 2022-es kormányváltás után – nem függetlenül Orbán Viktor visszatérése miatti félelmétől – be akarja vezetni az eurót Magyarországon, lemond azokról a monetáris politikai eszközökről, amelyekkel Magyarország versenyhátrányát csökkenteni lehetne Európa centrumához képest. Lemond Magyarország felzárkózásáról és oda dobja az országot az európai pénzügyi elitnek. Nem a mindenkori miniszterelnök, hanem az ország szuverenitását szűkíti le végzetesen. Jobban fél Orbán Viktortól, mint amennyire szereti a hazáját.” (2021. február 21. – Dr. Schiffer András ügyvéd)
Bemelegítésül csak annyit, hogy Varga Mihály 2019. november 5-i nyilatkozata szerint az euró az unió ígéretes, de befejezetlen projektje, és Magyarország az uniós tagsággal elkötelezte magát a közös pénz bevezetése mellett.
Schiffer logikája szerint tehát a pénzügyminiszter retteg a kormányfőtől, és nem nagyon szereti Magyarországot.
Ez – gondolom – mindenkit meglep. A csatlakozási szerződésben Magyarország vállalta, hogy bevezeti a közös fizetőeszközt. Hazánk több mint másfél évtizede a kontinentális közösséghez tartozik, de a kormány és Schiffer még most sem tartják időszerűnek a közös fizetőeszköz bevezetésének körülményeit napirendre venni, Matolcsy bankelnök pedig nem az euróról gondolkodik, hanem közös eurázsiai (!) fizetőeszközről delirál.
Mielőtt Matolcsy álma beteljesülne, célszerű lenne – akárcsak egy intervallum megjelölésével – a tervezett csatlakozás időpontjának kitűzése.
Összehasonlításul: északi szomszédunk (Szlovákia) a régióból másodikként (Szlovénia után) – az EU-ba lépésüket követő ötödik évben – 2009. január 1. napján vezette be a közös fizetőeszközt.
Távol áll tőlem minden noszogatás és sürgetés, és teljes mértékben elfogadom azt is, hogy az egységes pénzügyi zónához való kapcsolódás (a forint lecserélése) komoly gazdasági előkészületet igényel.
És nem csak politikai, hanem érzelmi kérdés is. Románia, Horvátország és Bulgária határozottan törekszik a – dollár után legelterjedtebb – nemzetközi valuta bevezetésére, holott még a schengeni övezethez sem csatlakozhattak.
Azt is tudjuk, hogy az elmúlt évtizedekben senki nem hagyta el a valutaközösséget, még a mély válságba került görögök sem. A közeli múltban az olaszok fenyegetőztek az euró lírára való „visszaváltásával”, de az Európai Központi Bank székéből az Olasz Köztársaság kormányfői tisztségébe kerülő Mario Draghi biztosan nem a szakításon fog ügyködni.
A kérdéshez való viszonyt talán a Közgazdaságtudományi Egyetem professzora (Magas István) foglalta össze a legplasztikusabban:
„A pénzcsere bizonyosan nem tesz csodát, de tisztább alapokra helyezi az egyes országok teljesítményeinek összehasonlítását, beleértve azok vállalatainak, régióinak és persze kormányainak/intézményeinek mérhető pénzügyi teljesítményeit is.”
Lehet, hogy ettől félnek a csatlakozást ellenzők?
Itt tartunk most. Hazánk hét országgal határos, ebből hárman már korábban csatlakoztak, ketten pedig belátható időn belül csatlakoznak az eurozónához.
Úgy gondolom, hogy a váltást akaró ellenzéki pártok meghatározó többsége szorgalmazni fogja a közös fizetőeszköz rendszeresítését, és talán arra is van esély, hogy a 2022-2026. közötti ciklus egyik legattraktívabb és legsikeresebb programja a közös fizetőeszköz hazai bevezetése lesz.
A versenyképességi rangsorban minket megelőző Szlovákia korábbi miniszterelnöke 2017 márciusában így nyilatkozott:
„ha létrejönne a kétsebességes Európa, Szlovákiának ott kell lennie és ott akar lenni az Európai Unió legbelső körében”.
A korábbi szlovák kormányfő az unióra egy olyan projektként tekint, amely életbe vágóan fontos a számára és Szlovákia állampolgárai számára egyaránt. A volt miniszterelnök szerint az Európai Unió kétsebességesnek tekinthető, mivel vannak olyan tagállamok, melyek az euró övezetébe tartoznak, és vannak, melyekben még mindig nem az euró a hivatalos fizetőeszköz.
Akkor mi magyarok most hová is akarunk tartozni? Maradunk a periférián, vagy magasabb fokozatba kapcsolunk?
Előbb-utóbb ezekre a kérdésekre válaszolni kell. No, nem feltétlenül Schiffer doktornak, hanem az Orbán-rezsimet váltó politikai közösségnek.
