Magyarországon is emiatt emelkedik a megbetegedések száma a korlátozások ellenére.
Különféle vírus variánsok párhuzamosan léteznek; ez önmagában nem ad okot az aggodalomra.
A brit, a dél-afrikai és a brazil mutációkra azért kell odafigyelni, mert például a brit variáns esetében már bizonyítottan fertőzőképesebb vírusról van szó,
a dél-afrikai pedig úgy tűnik, hogy olyanokat is képes megfertőzni, akik már túlestek a covid-19-en.
A B.1.1.7 brit variáns relatíve régóta létezett, anélkül, hogy felfigyeltek volna rá, a kérdés, hogy hol volt ez a víruspopuláció ezelőtt. Könnyen lehet, hogy egyáltalán nem az Egyesült Királyságból indult, bár vannak, akik azt gondolják, hogy egyetlen immunoszupresszált páciensből indult ki, akinek az immunrendszere lehetővé tette, hogy a testében mutálódjon a vírus.
A brit variáns valószínűleg már egész Európában elterjedt.
Magyarországon is azért emelkedtek a megbetegedések ismét, mert ez a variáns fertőzőképesebb, azaz aki ezt kapja el, több embernek adja tovább, mintha az eredeti vírust kapta volna el.
Müller Cecília csupán utalt rá, hogy terjed a variáns Magyarországon, Kemenesi Gábor, a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium adjunktusa pedig Twitter-oldalán kérte számon a Nemzeti Népegészségügyi Szolgálat brit virusmutációra vonatkozó hiányos adatszolgáltatását.
A legtöbb adat eredeti adat erről a variánsról dániai test&trace adatokból származik, ahol a fertőzöttek 27%-a az új vírussal fertőződött. A vírusmutáció felfedezése nem szekvenálás alapján tűnt fel, hanem a PCR-ekben lettek figyelmesek különbözőségekre.
Egy új tanulmány, amely ezúttal nem a rutindiagnosztikából származik, mint Dánia esetében, hanem reprezentatív lakosságot vesz alapul, most készült az Egyesült Királyságban. Az eredmények alapján most tisztán látszik, hogy tényleg jobban fertőz ez a variáns.
Korábban az volt a virológusok benyomása, hogy akár 50-70% százalékkal is fertőzőbb lehet ez a variáció, annyi azonban már biztos, hogy csupán 35%-kal fertőzőképesebb.
Az úgynevezett „attack rate” esetében úgy néz ki, hogy ha egy ember elkapta az új vírusmutánst, akkor belőle kiindulva 15% , a régebbi variánsok esetén csak 11% volt a másodlagos fertőzések aránya; legalábbis a Public Health England adatai alapján.
Tehát a vírus továbbadása is más módon történik: az aszimptomatikus fertőzéseket is figyelembe véve a fertőzések 6%-kal magasabb számban történnek naponta, mint a régebbi variánsok esetében. Ez azt jelenti, hogy összességében nagyjából 35%-kal fertőzőképesebb a vírus, ez a szám pedig már nagyon nagy bizonyossággal nem fog változni.
A mutáció hatását így némiképp túlbecsülték, ugyanakkor a 35% is nagyon problémássá válhat: ezért is nem lazítottak a Németek a korlátozásokon, sőt,
a százezer főre vetített 50 napi új megbetegedés helyett most már csak 35-öt tartanak elfogadható mértékűnek,
pont a megnövekedett fertőzőképesség miatt.
A következő mutáció, amely gondot okozhat, a dél-afrikai variáns: ezzel az a gond, hogy úgynevezett „immun escape” variánsról van szó, amely ellen nem védenek a vakcinák.
Ennek a mutációnak a terjedését londoni modellezők vizsgálták: itt az történt, hogy Dél -Afrikában helyenként előfordult, hogy az
embereknek nagyjából 40%-a már rendelkezett antigénekkel a vírus ellen, mégis megbetegedtek az új variáns okozta fertőzésben.
Tehát nem volt várható, hogy második hullám legyen, mégis lett, mert az új variáció kezdett el terjedni. Ennek lehetne az is az oka, hogy ez a mutáció is fertőzőképesebb, de ehhez másfélszeres fertőzőképesség kéne.
Jelenleg azonban nem ebből indulnak ki a virológusok, hanem abból, hogy ez a mutáció nem fertőzőképesebb, hanem immun-escape-et hajt végre 21%-ban. Azaz a már immúnis emberek ötöde újrafertőződhet.
Sok kérdés még megválaszolatlan,de Európában a brazil variánssal együtt ennek a megjelenése is megtörtént már hetekkel ezelőtt. Az aggasztó valamennyire, hogy a vakcina ezek ellen mennyire lesz hatásos.
A BionTech vezetői azt nyilatkozták, hogy 4-6 hét alatt képesek lesznek arra, hogy a vakcinát az új mutánsokra igazítsák. Kérdés, hogy ezek után mennyi idő kell majd a hatóságoknak az variált vakcinák engedélyezéséhez.
(kiemelt kép: Index)
