Többek közt az EU-ról, Brüsszelről, Brexitről és Dúró Dóráról is kifejtette a véleményét.
Nagyinterjút adott a Stern című német hírmagazinnak Orbán Viktor miniszterelnök, aki több, a magyar és nemzetközi közbeszédet meghatározó témáról is elmondta a véleményét. Ezekből válogattuk ki a legfontosabbakat az MTI-ben közöltek alapján.
Mit jelent Orbán Viktor számára jó európainak lenni?
„Magyarországon úgy mondjuk, hogy csak akkor lehetsz jó európai, ha jó magyar vagy”.
A magyar felfogás szerint Európa szuverén nemzetekből áll össze, egyes tagországok viszont az európai intézmények megerősítésre törekednek és egyre több hatáskört adnának át Brüsszelnek.
A magyarok ezt a „centralizmust” a történelmi tapasztalataikból adódóan aggodalommal szemlélik.
A magyar történelem vezérfonala a birodalmak elleni küzdelem, és „nem akarjuk már megint feladni a Közép- és Kelet-Európa számára 31 éve kivívott szuverenitásunkat és a jogállamiságot” .
Magyarország miért nem lép ki az EU-ból a brit példát követve?
„Jobb nekünk az unióban”, a Brexit pedig „nagy hiba volt, meg kellett volna akadályozni”.
Orbán szerint „fontos nekünk, hogy egy szövetséghez tartozzunk, amely biztonságot nyújt”. Az EU-ról szóló Lisszaboni Szerződés második cikkelyében rögzített alapértékeket Magyarország állítása szerint természetesen teljes mértékben elfogadja, ezeket az értékeket ugyanis a magyar alaptörvény is tartalmazza.
Elsősorban a kulturálisan különböző, szuverén nemzetek évszázados európai hagyományának megőrzését várja az EU-tól: „Olyan kulturális kontextust akarunk, amelyben jól érezzük magunkat”.
Magyarország a korszerű tudás és technológia megszerzésének lehetőségét is várja az EU-tól, valamint geopolitikai stabilitást és biztonságot: „Fontos nekünk, hogy egy szövetséghez tartozzunk, amely biztonságot nyújt”.
Mit gondol Magyarországon élő zsidó közösségről?
Budapesten él Európa egyik legnagyobb zsidó közössége, és „társadalmi feladat gondoskodni arról, hogy a zsidó élet teljesen szabadon kibontakozhasson”
A Magyarországot ma kormányzó erők szerinte az „antikommunista jogállami mozgalomból” érkeztek.
A jogállamiságról.
„Jogállamiságunkban kételkedő nyugati partnereinknek mindig azt mondom, hogy kedves barátaim, ti hol küzdöttetek a jogállamiságért? Én Budapest utcáin harcoltam”.
„Már a helyzetet is abszurdnak tartom, hogy kérdéseket szegeznek nekem a jogállamiságról”, és „méltatlannak, mindenekelőtt azért, mert a bizonyítatlan vádakat soha nem kapcsolták világos, objektív kritériumokhoz„.
A sajtó helyzetéről.
„Objektív elemzések azt mutatják, hogy a kormánnyal szemben nagyon kritikus médiumok piaci részesedése jóval 50 százalék felett van”, a kormány pedig „nem szól bele” médiaügyekbe.
A Meseország mindenkié című mesekönyvről.
„Hagyják békén a gyerekeinket”. A kötet „szexuális propagandát” tartalmazó meséket tartalmaz, amelyek célja a gyermekek személyiségének befolyásolása.
„Magyarországon valóban van egy határ, és az emberek nagyon nagy része egyet is ért azzal, amit mondtam. Türelmesek vagyunk, de biztosítani kell, hogy a gyermekek nyugalomban fejlődhessenek”.
Arról, hogy Dúró Dóra ledarálta a mesekönyvet.
Az alkotással szembeni „heves tiltakozás nagyon is indokolt”, ugyanakkor nem helyes „a fasizmus vagy a kommunizmus világába” visszavezető jelképek használata.
Az iszlámhoz fűződő viszonyról
A magyarok nem szeretnék, hogy muszlim vallású emberek nagy számban megjelenjenek országukban és „kulturális változást” okozzanak életükben. A Magyarországon tartózkodó muszlimokat „mi magunk engedtük be”, és ők „elfogadták, hogy egy keresztény-zsidó országban élnek, és betartják törvényeinket”.
Ez az alapállás nem csak a muszlimokra vonatkozik. Így például „kitűnő viszonyban vagyunk a kínaiakkal, de nem szeretnénk, hogy holnap bejöjjön ötmillió kínai”.
A bevándorlókról
Az EU felfogása a menekültek befogadásáról jóval túlterjeszkedik a menekültek helyzetéről szóló nemzetközi egyezményben lefektetett jogoknál.
Sajnos, ez a felfogás lett „a politikai mérce, és azonnal fekete báránnyá lesz, aki nem osztja ezt a politikát”
Magyarország kulturális és vallási értelemben „nagyon sokszínű” ország, amelyben konfliktusok nélkül, harmonikusan élnek együtt vallások és világnézetek.
„Szeretjük a sokszínűséget a saját kultúránkon belül, de ami kívülről jön, azzal nagyon óvatosak vagyunk, azért is, mert kis ország vagyunk”.
Angela Merkel német kancellárról
A politikus „erős asszony, aki két keresztet cipel: a német és az európai politikát”, mégis mindig egyenesen jár, amiért tisztelet illeti”.
(via mti)
