Évek óta rossz a levegő minősége, mégsem történik semmi.
Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós szabályokat – közölte döntését az Európai Unió Bírósága szerdán.
Az ország három pontján, így Budapesten és a Sajó-völgyben 2005 januárja óta, Pécs térségében pedig 2011 júniusa óta ugyanis 2017-ig kiterjedően
rendszeresen és tartósan meghaladta az uniós irányelvben megállapított határértékeket.
A bíróság ítélete szerint Magyország nem tartotta be kötelezettségeit amelyek a szálló por részecskékre vonatkozó napi határérték tiszteletben tartására, illetve a határértékek túllépésének időtartamára vonatkoztak.
Emellett az ítélet kimondta azt is, Magyarország nem fogadott el kellő időben olyan intézkedéseket, amelyek a lehető legrövidebb határidőn belül csökkentik a határértékek túllépésének időtartamát.
Emiatt a határérték túllépése a kifogásolt zónákban hat, illetve nyolc éven keresztül tartósan fennállt.
Füstköd Debrecenben 2019. február 21-én. A szálló por légköri koncentrációja ezen napon meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket a városban. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A luxembourgi székhelyű EU-bíróság azt is megállapította, hogy habár Magyarország már fogadott el a levegőminőség javítását célzó terveket és intézkedéseket, ezek azonban nem jelölik pontosan azt, valójában hogyan terveznek javítani a levegő minőségén a megadott határidőn belül.
Továbbá nem említik azt az időpontot sem, amikor az érintett zónákban biztosítani fogják a szálló por részecskékre vonatkozó napi határérték betartását.
Magyarország ellen 61 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, ezek közül 13 környezetvédelmi ügyekben indult. A kis méretű szennyező részecskékkel kapcsolatos ügy még 2018 februárjában lépett a második szakaszba a rendkívül rossz hazai levegőminőség miatt: akkor két hónapja lett volna Magyarországnak arra, hogy bizonyítsa, megoldották a helyzetet.
Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szakjogásza a hvg.hu-nak azt mondta, az uniós jogszabályok alapján egy évben legfeljebb 35 napon lehet magasabb szálló por részecskéinek koncentrációja az egészségügyi határértéknél. Magyarországon ez viszont évente a 70-90 napot is meghaladja a mérések szerint.
Bendik szerint előrelépésnek számít az, hogy 2021. január 1-jével végre megvalósulhatott volna a zöldhulladék-égetés országos tilalma. Ennek szabályozását a veszélyhelyzet idejére azonban a kormány visszaadta az önkormányzatoknak – így azonban jelenleg mégsem országos szintű az égetés tiltása.
(mti/hvg nyomán)
