A hegyvidéki polgármester Ács Dani dokumentumfilmjére reagált.
Már az idén elkészülhet a XII. kerületben az új második világháborús emlékmű, az arra kiírt pályázat a hónap közepén zárul. Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) hegyvidéki polgármester várhatóan megfontolásra javasolja majd, hogy a 2005-ben ugyancsak ebből a célból állíttatott kerületi Turul-szobrot mégse minősítsék át első világháborús emlékművé, hanem legyen ott egy tájékoztató tábla a szimbólumról és történetéről.
Pokorni Zoltán egy hétfői háttérbeszélgetésen a napokban megjelent, édesapjáról szóló cikkre és egy, a Turul-szoborral kapcsolatban készült dokumentumfilm megállapításaira reagált.
Közölte: a kialakult helyzet miatt azt fontolgatja, hogy beterjeszt a képviselő-testület elé egy módosítást, hogy a második világháború katonai és polgári áldozatai emlékére állíttatott, nagy vitát kiváltó Turul-szobrot ne nevezzék át az első világháború áldozatainak emlékművévé.
„Álljon ez a szobor így magában, ne bontsuk el, ne olvasszuk be (…), de tegyünk mellé egy nagyon részletes útmutatót, hogy minek a szimbóluma és minek a története” – fogalmazott.
Pokorni Zoltán a 444.hu oldalon megjelent, A gyilkosok emlékműve című dokumentumfilmről szólva azt mondta: a hegyvidéki zsidók meggyilkolása történetének feltárása fontos, de a rendező ahelyett, hogy egy megrázóan fontos témát tárgyaló filmet készített volna, „aktuálpolitikai furkósbotot” faragott az ügyből.
Összekeveri az idősíkokat, a 2005 környéki és a mai vitákat, a nyilas tömeggyilkosságok feldolgozása után kialakult helyzetet, egyenlőségjelet tesz a Turul megmaradása mellett ma érvelők és a nyilasok, illetve a nyilasokat védelmezők között — vélekedett.
Pokorni Zoltán kiemelte, a rendszerváltozás után
legitim, érthető emberi törekvés volt, hogy emlékművet állítsanak a háború áldozatainak.
A hegyvidéki önkormányzat „nem a legjobb szimbólumot”, egy első világháborús katonasír turulmotívumát választotta nem kellően végiggondolva, hiszen a Hegyvidéken a második világháborúban meghaltak nagyobb része civil, a meggyilkoltak jelentős része zsidó volt.
Így „ellentmondásos, már-már kegyeletsértő a Turul használata” — mondta a polgármester, hangsúlyozva: az biztos, hogy az önkormányzat kiindulópontja nem az volt, hogy emléket állítson a nyilasoknak.
A polgármester néhány pontban felsorolta a film általa vélt pontatlanságait, tévedéseit, és a többi között rámutatott: nem igaz, hogy bár megígérte, mégsem vették le a szobor talapzatáról a zsidók ellen bizonyíthatóan gyilkosságot elkövetők, köztük a nagyapja nevét. Közölte:
nagyapja nevét már tavaly januárban, másik három nevet szeptemberben távolítottak el az utasítására.
Ugyancsak hamis az az állítás, hogy a szobor állításakor ismert volt minden, ami a Hegyvidéken történt, az, hogy mennyi szörnyűséget követtek el a kerületben a nyilas hatalomátvétel után, és ennek tudatában avatták fel a szobrot — mondta Pokorni Zoltán, megjegyezve: a kutató történészek is azt mondják, hogy a történet szörnyű részletei csak 2010 után, nagyrészt pedig 2016-ot követően kezdtek tisztázódni.
Azt mondta, hogy neves történészeket kért fel a szobor ügyének rendezése érdekében, az ő szakmai tanulmányuk alapján új szobor elkészítésére írtak ki pályázatot. Döntöttek arról, hogy máshol állítják fel a második világháborús emlékművet, és erre 50 millió forintot különítettek el. Továbbá a képviselő-testület tavaly nyáron döntött arról is, hogy a régi szobrot átminősítik első világháborús emlékművé.
Pokorni Zoltán elmondta, nem tartja helyesnek, hogy a szobrot lerombolják, de nem tartja a legjobb megoldásnak az átnevezést sem.
Szerinte a film hazugságot erősít, ugyanakkor mégis felhívja egy igazságra is a figyelmet: arra, hogy a történteket nem elrejteni kell, hanem be kell mutatni.
Az előbbi két megoldás eldugja csak a problémát, és nem mutatja be — mondta Pokorni Zoltán hozzátéve, ezért is gondolkodik a már említett módosítás benyújtásáról.
A polgármester szerint legitim az az álláspont is, hogy „nem szabad gyilkosoknak adni” a jelképet, sokkal több van benne, mélyebb és időben távolabbi, és „talán megtisztítható, kimenthető ebből a sáros örvényből”.
Még akkor is, ha ezen álláspont híve között vannak neonácik is, de
az az állítás, hogy mindenki, aki a Turult védi, az fasiszta és a gyilkosok pártján van, túlzó és igaztalan álláspont — mondta Pokorni Zoltán,
hangsúlyozva: a dolguk arra törekedni, hogy miként lehet e két szélsőség között „kihűteni” ezt a vitát.
Elképzelése szerint a Turul-szobor melletti tájékoztató leírhatná a történetet a millenniumtól kezdődően, a Turul Szövetségen, a nyilasokon, az elhallgatott 1950-es éveken, a kerületi önkormányzat „nagyon szerencsétlen” emlékműállításán, a kerületnek a fővárossal folytatott vitáján át a mai napig.
„Abból kellene kitörni, hogy vagy nyilas vagy, vagy hazaáruló, és a Turul vagy ártatlan, vagy gyilkos” — fogalmazott Pokorni Zoltán, hangsúlyozva, hogy a Turul összetett jelkép.
A polgármester a blikk.hu-n január 28-án megjelent, az édesapjáról szóló cikkre reagálva elmondta, az írás a valósággal szemben azt sugallja, hogy az Államvédelmi Hatóság szerint édesapja, még az ő apja által meggyilkolt zsidók drágaköves ékszereit rejtegette otthon.
Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója rámutatott: a cikk alapjául szolgáló dokumentumok a valóságban arról szólnak, hogy az ávósok megpróbáltak hamis bizonyítékokat elrejteni Pokorni Józsefné lakásán, hogy Pokorni Jánost vizsgálat alá vehessék.
A levéltári források szerint végül nem történt ilyen akció — közölte.
