Hszi Csin-ping meghirdette a „kínai álmot”: 2049-ig, a népköztársaság kikiáltásának századik évfordulójáig Kína a világ legnagyobb gazdasága és katonai hatalma lesz.
Amire évek óta készült Hszi Csin-ping, aki nem tervez változtatni az egypártrendszeren, vagy más országoktól iránymutatást, illetve parancsokat elfogadni, most megvalósult: Kína a világjárványból is előnyt tudott kovácsolni magának. Nem csak gazdasági, de veszélyes politikai nagyhatalommá is vált.
A nyugati világ a hetvenes évek óta fokozatosan közelített Kínához, és az volt az a némileg naiv nyugati elképzelés, hogyha Kína gazdaságilag felzárkózik, akkor majd a nyugati országokhoz hasonlóvá válik.
Ez azonban a mindenkori kínai vezetés mentalitásából adódóan nem valósult meg. Barack Obama 2016-ban „freeridersnek” (ingyenélő) nevezte a kínaiakat, jelezve, hogy az ország kihasználta, hogy a Nyugat elősegítette fejlődésüket, és gátlástalan ipari kémkedéssel, gazdasági protekcionizmussal, hatalmas hadsereg kiépítésével és globális propagandával igyekszik aláásni a nyugati hatalmak erejét.
Azaz Kína gazdag lett, de egyáltalán nem tartotta magát sem a kereskedelmi egyezményekhez, az emberi jogokat pedig folyamatosan sárba tiporja.
Ez pedig jó ürügyet szolgáltathat Amerikának, hogy támadásba lendüljenek: a közelmúltban mind Mike Pompeo volt külügyminiszter, mind Antony Blinken külügyminiszter „népirtásnak” nevezte, hogy Peking koncentrációs táborokba küldi, kényszersterilizációnak veti alá és kényszermunkára ítéli az Ujgurokat Kína nyugati részén.
Sok kára nem származik emiatt a diplomáciai kapcsolatoknak, mert így sem nevezhetőek jónak és nem vezettek a kereskedelmi kapcsolatokkal együtt sem Kína politikai- illetve gazdasági nyitásához. Kurt Campbell és Ely Ratner, Biden Kína-specialistái úgy fogalmaztak, hogy „Amerika túlbecsülte a Kína fejlődésére való hatását”.
A Nyugat nem figyelt oda: Közel-Keletre, majd Ukrajnára, aztán a Brexitre és a világjárványra fókuszált, közben Kína globális szuperhatalommá vált: 6 százalékkal növelte a hadsereg további bővítésére szánt összeget, míg más országok igyekeztek a forrásaikat a járvány elleni védekezésre fordítani.
A járvány elején Kína gyorsan és hatékonyan tudott cselekedni, szemben azzal, ami Európában a jelenlegi társadalmi berendezkedésben nem is lenne lehetséges: olyan szintű kontaktkutatással és karanténkötelezettséggel fékezte meg a vírus terjedését, ami nyugati szemmel, vagyis az emberi szabadságjogok szempontját nem ignorálva teljesen vállalhatatlan.
A covid-ben elhunyt halottaik száma, már ha lehet hinni a kínai hatóságoknak 4500 körül mozog. Ha tízszer ennyi lenne a valóságban, az még mindig messzemenően sikeresebb járványkezelésről tanúskodna, mint amit a világon bárhol máshol lehetett látni.
Hszi Csin-ping elnök saját országában így most megmentőnek számít, még ha ezt az imidzset nyugaton kevésbé tartják is hitelesnek. A járvány kezelésével pedig igazolni tudta a központosított hatalom előnyét is.
Hszi Csin-ping, Kína elnöke
A kínaiak 88 százaléka gondolja úgy, hogy Peking jól kezelte a járványt és persze azt is látják, hogy mi történt Európában, illetve az Egyesült Államokban: az egészségügy összeomlása nem vet jó fényt a liberális értékeket követő járványkezelésre; legalábbis kínai szemmel nézve biztosan nem.
A járvány elején Kína még úgynevezett „maszkdiplomáciát” folytatott, ami a nyugati világ felé hivatott javítani a megítélését: Peking igyekezett orvosi segítséget nyújtani a járvány ellen és maszkokat küldött nyugatra. Ezekről sok esetben derült ki, hogy selejtesek, miközben az ország hatalmas hasznot húzott az egészségügyi eszközök bizniszéből.
A Kínai gazdaság tavaly több, mint 2%-kal nőtt, míg az amerikai 4%-kal, az európai 8%-kal kisebb, mint az előző évben.
Az ország gazdasági teljesítménye átlépte a 100 milliárd yuanos határt, a kommunista párt pedig első évszázados tervének megvalósulását ünnepli: A mérsékelt jólétben élő társadalmat. 2049-re, a népköztársaság alapításának századik évfordulójára pedig „erős, demokratikus, harmonikus és civilizált, modern szocialista országgá kívánnak válni” -Hszi Csin-ping elnök szerint.
Hszi-nek mindig is nagyívű tervei voltak Kínával, elődjével szemben elsősorban nem az ország gazdasági felzárkóztatására koncentrál, hiszen az gyakorlatilag megtörtént, hanem arra, hogy Kínát hogyan tehetné világhatalommá, a saját szavaival, olyan országgá, amely „az emberiség (történetéhez) nagyobb mértékben fog hozzájárulni”.
Jelenleg Kínának sikeres űrkutatási programja van, 15 év alatt létrejött a világ legnagyobb, 32 milliós városa, Csungking (Chongqing), a mélytengeri kutatásokra is alkalmas tengeralattjárót fejlesztettek; most már csak az van hátra, hogy felszámolják a vidéki régiókban uralkodó szegénységet.
Csungking, a 32 millió lakosú kínai város látképe
Emellett most már nem érvényes az, hogy amit Kínában gyártanak, az „gagyi”: Kína a tech know-howt felvásárolta, vagy adott esetben ellopta és mostanra ugyanolyan minőségben gyártja a napelemeket, számítógépeket, drónokat; bármit amire az embernek szüksége lehet, csak olcsóbban. Ezáltal sok cég, például a legnagyobb német szolárparkgyártó cég is csődbe ment.
A járványt Hszi stratégiai lehetőségnek látta Kína hatalmának megerősítésére és ezt ki is tudta használni. Kérdés, hogy Peking most politikai rendszerek globális versenyében végső csapást tud-e mérni a legyengült nyugat ellen.
A pandémia kínai szemszögből igen szerencsésen alakult: először nem létezett, utána pedig már vége is volt. Kína azzal, hogy nem tájékoztatta a WHO Világegészségügyi szervezetet a SARS2 járvány kitöréséről, annak ellenére sem, hogy a SARS járványban 2003-ban minden tizedik beteg meghalt, gyakorlatilag rászabadította a vírust az emberiségre. Közrejátszott ebben a WHO is, amely 42 napon át késlekedett a világjrvány bejelentésével, csak, hogy megőrizze jó kapcsolatát Kínával.
Miután azonban látszott, hogy járvány elindult Peking centralizált intézkedéseket hozott, amelyek villámgyorsan megállították a vírus terjedését: Kínában sok mindent meg lehet tenni, amit nyugaton nem és ebben rejlik az ország legnagyobb erőssége.
Hszi 2017-ben például a szabadpiacokról tartott lelkesítő beszédet a párt kongresszusán, de valójában egyáltalán nem abban gondolkodik: rafinált ember, aki, ha valahol lehetőséget lát, akkor azt ki is használja.
” Meg fogjuk reformálni a világ vezetésének struktúráját” -mondta akkor. A következő meglepetés 2018 márciusában érkezett, amikoris megváltoztatta az alkotmányt, aminek következtében nem kell 2023-ban visszavonulnia, hanem élete végéig ő maradhat az elnök.
Ennyi hatalmat még sosem halmozott fel magának kínai vezető, aminek következtében a diktatúra és a Szilíciumvölgy keverékéből összeálló rend fenyegeti a világ másik felét.
Hszi egyik szívügye az új kínai selyemút-projekt, melynek célja, hogy az egész világot kínai kereskedelmi útvonalak hálózzák be, amire már most milliárdokat költöttek: kikötő- és vasútfejlesztések sokasága jelent meg.
Ezeknek célja, hogy a kínai áruk rekordsebességgel érjenek el a világ minden tájára és ezáltal a kereskedelem és gazdaság növekedése felülmúlhatatlan legyen. Ennek következménye a nyugati hatalmak, illetve az Egyesült Államok gúzsba kötése és lépésről-lépésre történő legyengítése.
A projekt Közép-Ázsiából indul, aztán Pakisztánba vezet, majd Kelet-Afrikába. Ezekben az régiókban felépül egy olyan infrastruktúra, amely hozzájárul az egyébként szükséges modernizáláshoz. Hatvan ország kötött ilyen egyezséget Kínával, amely hatalmas összegű hitelszerződéseket takar.
Emellett a kiemelkedően hatékony pártpropaganda következtében Kína sosem volt annyira nagyratörő, mint amilyen most és ezzel már be tud avatkozni a világpolitikai egyensúlyba. Hszi Csin-ping a saját terveit követi, a világ pedig csak reagál.
A kínai elnököt dicsőítő felvonulás
Kína már 2028-ra a világ legnagyobb gazdasága lehet a brit Centre for Economic and Business Research szerint. Novemberben az ország csatlakozott a RCEP szabadkereskedelmi egyezményhez, világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodásához.
Ebben 15 ázsiai és óceániai ország vesz részt, a résztvevők a világ 2019-es GDP-jének összesen mintegy 38%-át teszik ki; az Egyesült Államokat kihagyták a világ gazdasági teljesítményének egyharmadát kitevő egyezményből.
Jelenleg Kínával a világ 190 országából 128 több kereskedelmet folytat, mint az Egyesült Államokkal és fontosabb szempont, mint az ország jóhírének a járvány miatti drasztikus romlása. Hszi halad a saját útján.
A kínai kommunista párt rendszere eléggé obskúrus: Hszi Csin-ping úgy szolgálja a pártot, mely 90 millió tagot számlál, mint egy katolikus pap az egyházat. Olyan rendszernek a része, amely meg van róla győződve, hogy most jött el az ideje és ez a rendszer továbbra is arra épül, hogy „a kommunizmus az egyetlen járható út” és azt rá kell kényszeríteni a világ egyéb országaira is.
Megválasztását követően 2013 tavaszán Hszi egy „9-es számú dokumentumot” küldött ki az ország médiadolgozóinak, melyben meghatározta, hogy milyen értékeket fog követni: ezek közül mindegyik szemben áll a liberális értékekkel.
A nyugati értékeket „nagyon veszélyesnek” nevezte Kína számára, értve ez alatt a demokráciát, az emberi jogokat, illetve a sajtószabadságot. Ez a dokumentum mutatta meg először, hogy milyen értékeket képvisel Hszi és minden vele kapcsolatos illúziót lerombolt.
Amikor Hszi Csin-ping ellenséges külföldi erőkről beszél, akkor a demokrácia és a szabadság az, amit ezalatt ért. Ezért aztán megpróbálja a kommunizmust a nagyhatalommal összeegyeztetni.
Teszi mindezt annak érdekében, hogy a kommunista társadalmi berendezkedésnek új legitimitást szerezzen. Országában ez annak köszönhetően, hogy a lakososság kizárólag kínai közösségi médiát és keresőprogramokat használhat, ez sikerül is. A propagandatevékenység fő eszköze a nacionalizmus, amely Kínában teljesen magától értődő és széleskörű.
Ahhoz, hogy a lakosság tartósan és mélyen elkötelezett legyen vezetőség iránt, a propaganda folyamatosan a nyugati világ által elszenvedett megaláztatásokra emlékeztet. A külföldi hatalmak által elszenvedett agresszió reprezentációja így nagyon mélyen ül a nép önképében.
Hszi Csin-ping nacionalista programjának a neve „kínai álom”: 2049-ig, a népköztársaság kikiáltásának századik évfordulójáig Kína eszerint a világ legnagyobb gazdasága és katonai hatalma lesz.
Ennek az álomnak a gyökerei is az ellenséges támadásokra való emlékezésben találhatók meg. Ezért aztán logikus elgondolás, hogy az országot meg kell erősíteni. Hszi azt követeli az álom nevében, hogy a nép kövesse és ez működik is.
Kína gazdasági és katonai felemelkedése és Amerika társadalmi és politikai megosztottsága miatt fordult a kocka: most Kína van előnyben.
Joe Biden a választási kampánya alatt „gengszternek” nevezte Hszi Csin-pinget és kemény lépne fel ellene, míg Merkel szemlátomást piacot lát Kínában, illetve rá van utalva az országra, mint globális „összeszerelő műhelyre”, ezért nem kockáztatja a jó viszonyt.
Biden elnöksége alatt talán képes arra, hogy helyrehozza az USA Trump elnöksége alatt teljesen megtépázott tekintélyét, mert valójában csak így lehetne hatékonyan fellépni Peking világuralmi terveivel szemben.
