A csupán az inflációt követő nyugdíjemelés édeskevés.
A KSH szerint 2010-ben 26 ezer, 2019-ben pedig már majdnem 270 ezer idős ember tartozott a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe. — írta meg csütörtökön a Népszava.
Az egy főre számított szegénységi küszöb 2019-ben 105 ezer forint volt a KSH adatai szerint, ugyanakkor a létminimum 101 ezer forintra jött ki egy egyszemélyes háztartásban.
Tavaly ilyenkor nyugdíjat vagy egyéb járandóságot 2 561 868-an kaptak, ezeknek az embereknek a 79 %-a részesült öregségi nyugdíjban.
Az összes ellátott közül 900 ezren élnek jelenleg a létminimum alatt.
— ez derül ki a KSH karácsony előtt megjelent szociális statisztikai évkönyvéből. 2016-ban ez a szám még egymillió volt, ám a létminimum alatt élők száma nem feltétlenül azért csökkent, mert a nyugdíjasok jobban élnek, hanem egyrészt a nagyon alacsony nyugdíjat kapók közül sokan meghaltak azóta, másrészt a nyugdíjprémiumokkal és egyéb, egyszeri juttatásokkal kiegészülve sokak bevétele elérte a 100.000 forintos határt, így a statisztika ezen részéből kikerültek.
És bár a nyugdíjemelés követte az inflációt, az árak az inflációnál nagyobb mértékben nőttek, így a fent említett juttatások és prémiumok nem emelték a megélhetési színvonalat.
A KSH szerint a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe 2010-ben 26 ezren tartoztak a nyugdíjasok közül,
ez a szám 2019-ra 270 ezerre nőtt.
A korosztály társadalmi megítéléséről, szerepvállalásáról a kormányközelinek elkönyvelt Nézőpont Intézet is felmérést készített 2020 októberében. Ebből az derült ki, hogy a megkérdezettek 88,3 %-a szerint a magasabb nyugdíj, és az általuk fogyasztott 27 %-os ÁFA-tartalmának csökkentése segítene az idősek helyzetén.
A kormány ennek ellenére sem vezeti be az éves nyugdíjemelések kiszámításánál a bérek emelkedését is figyelembe vevő vegyes, más néven svájci indexálást. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) szerint a kizárólag inflációkövető nyugdíjemelés százezrekkel rövidítette meg a nyugdíjasokat, akik
2016-ban 1,6 százalék helyett 4,2 százalékot kaphattak volna, 2017-ben 2,4 százalék helyett 7,6 százalékot, 2018-ban a 3 százalék helyett 7,1-et, 2019-ben pedig a 3,4 százalékos emelés helyett 7,4 százalékkal kellett volna számolni, ha a béremeléseket is figyelembe vették volna.
Azt mi is megírtuk, hogy eközben a kormány befagyasztotta az öregségi nyugdíj minimális összegét, az jelenleg 28.500 forint.
(Népszava nyomán)
(kiemelt kép: 24.hu)
