Fontos dolgok ezek.
A 2020. december 31.-én megjelent Magyar Közlönyben olvasható a rendelet, amely szerint a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programmal, valamint egyéb dél-pesti és észak-csepeli beruházásokkal összefüggő közigazgatási-hatósági ügyek 2021. január 1.-jétól nemzetgazdasági jelentőségű ügynek számítanak.
A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programban épülő létesítmények — amelyek a megtévesztésig hasonlítanak az olimpiai tervpályázatunkra — többsége a Közvágóhídtól délre eső, Déli Városkapunak hívott területre épül.
Az egyik ilyen például a régi VITUKI-telken felépülő, 55 ezer néző befogadására alkalmas atlétikai stadion, vagy a 20 ezer fő befogadására képes multifunkcionális – pl. jégpályának is használható – sportcsarnok épül fel a népligeti Volán-buszpályaudvar és a Gyáli út közötti telken.
Előbbit Mészáros Lőrinc építheti 150 milliárdért, a kézilabdaaréna felépítésére kiírt első közbeszerzésre pedig a második körben a Garancsi István tulajdonában álló Market Építő Zrt. nettó 78 milliárd forintért tette a legolcsóbb ajánlatot.
De épül csarnok Szegeden és Tatabányán is, mintegy újabb bruttó 50 milliárd forintért, és ehhez még hozzájönnek a világesemény lebonyolításának költségei.
Szintén a Közvágóhídtól délre, a pesterzsébeti oldalon épül majd fel a Budapest Diákváros, amely az olimpiai pályázatunkban még az olimpiai faluként szerepelt. A tervek szerint kültéri atlétikai pályák, azaz a Szabadtéri Atlétikai Edzőközpont is épül majd a pesterzsébeti Duna-parton, amely egy gyalogos- és kerékpároshíddal kapcsolódna a gigantikus atlétikai stadionhoz.
