A pécsi virológusok közérthető videóban válaszolnak a legfontosabb vakcina-kérdésekre (+videó)

Öt fontos kérdés. Öt közérthető válasz.

A pécsi virológusok a koronavírus-járvány idején több alkalommal is jelentkeztek olyan, a közösségi médiában megosztott tartalmakkal, amelyen keresztül közérthetően elmagyarázzák a világjárvánnyal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Ilyen volt például az a bejegyzésük is, amelyben azt foglalták össze, hogy mit érdemes és lehet tudni a koronavírus elleni vakcináról.

Kedd délben pedig egy olyan prezentációt tettek közzé, amelyben a vakcinákkal kapcsolatos öt legégetőbb kérdést válaszolják meg.

Ebben Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa és a Koronavírus Kutató Akciócsoport tagja elmondta az elmúlt időszakban ők is rengeteg olyan, a vakcinával kapcsolatos kérdést kaptak, amelyektől “a fejüket fogták”, ezért érezték szükségét annak, hogy tisztázzák a félreértéseket.

1. Hogyan készülhetett el ilyen gyorsan a vakcina? Emiatt kevésbé lehet benne bízni?

Kemenesi szerint erre az egyszerű és frappáns válasz az, hogy

“nem ez a vakcina készült el gyorsan, hanem az eddigiek nagyon lassan”.

A virológus kifejtette, a COVID-oltóanyag esetében le lehetett rövidíteni azt a megismerési fázist – így például a laboratóriumi állatkísérleteket – ahol azt vizsgálják, a vírusnak mely része alkalmas vakcinakészítésre.

“Óriási szerencsénk van, hogy találkoztunk már más koronavírusokkal, a SARS-1-el, illetve a közel-keleti MERS-vírussal, így elég sok tudás gyűlt össze azzal kapcsolatban, hogy a vírusnak melyik részét kell megcélozni. Nagyon sok kísérleti protokoll és eredmény tehát már készen állt, éveket sikerült spórolni így a fejlesztéssel” – magyarázta a szakember.

Kemenesi szerint a fejlesztés következő néhány lépése során a máskor bonyolult, rengeteg pénzt, időt és energiát igénylő bürokratikus folyamatok most, egy világjárvány idején sokkal olajozottabban működtek, megvolt a kellő pénzügyi háttér, és az engedélyeztetési folyamat is gyorsabban lezajlott.

“A lényeg, hogy azok a biztonságossági és hatásossági megfigyelési fázisok stb. most is megvannak. A hosszú távú, 4-es klinikai megfigyelés most jön el, amikor elkezdik a népességet oltani, és megfigyelik, hogy milyen egyéb dolgokat lehet még észrevenni. Ez az összes többi vakcinánál is így működött” – mondta Kemenesi.

2. Meddőséget okoz a vakcina?

A szakember elmondta, ez az egyik olyan tévhit, amely miatt fogják a fejüket. A közösségi médiában ugyanis elterjedt az a nézet, hogy a méhlepényben található kulcsfontosságú fehérje, a szincicin ellen is kialakul egyfajta immunitás, mert az hasonló a koronavírus fehérjéjéhez.

“A rövid válaszom az, hogy nem. A kicsit hosszabb válaszom az, hogy nagyon nem” – szögezte le Kemenesi, aki hozzátette, azért nem alakul ki immunitás és ezáltal meddőség, mert rendkívül alacsony hasonlóság van a két fehérje között.

3. Mennyire biztonságos? Tartani kell az allergiás reakcióktól?

A szakember elmondta, eddig a világon több mint 4 és fél millió embert oltottak be koronavírus ellen, allergiás reakciókról ehhez képest csak néhány embernél lehetett hallani. Kemenesi hozzátette, allergiás reakciók minden más oltóanyagnál is előfordulhatnak, ettől függetlenül ezt is ki kell vizsgálni, de ha a számokat nézzük, akkor eddig “extrém alacsony esetről beszélhetünk”.

Mint mondta, az USA-ban egy hét alatt 600 ezer beoltott emberre jutott egy olyan, akit kórházi megfigyelés alá kellett helyezni az allergiás reakció miatt, később viszont kiderült, hogy ennek az esetnek sem volt köze a vakcinához, és ki is engedték. Mindeközben ugyanezen a héten 120 ezer ember került kórházba a koronavírus okozta betegség miatt, és 20 ezren haltak meg.

4. Kik nem kaphatnak? Miért nem kaphatják várandós nők, gyereket tervezők és azok, akik 3 hónapon belül túljutottak a fertőzésen?

Kemenesi szerint utóbbira az az egyszerű és praktikus válasz adható, hogy egyelőre nagyon kevés az elérhető vakcina, ezért pazarlás lenne, ha azok is kapnának, akik nemrég estek át a fertőzésen, nekik ugyanis körülbelül 3 hónapig természetes védettségük, immunitásuk van. A három hónap leteltével azonban őket is ajánlott beoltani.

Arra a kérdésre, hogy a várandósok vagy azok, akik most terveznek gyermeket, miért nem kaphatják meg a vakcinát a virológus elmondta, nem azért nem kaphatják meg, mert káros, hanem, mert rájuk vonatkozóan még nem voltak célzott és alapos vizsgálatok. Az ezzel kapcsolatos tudományos vizsgálatok jelenleg is zajlanak.

5. Nyájimmunitás? Továbbadhatja-e a fertőzést az, akit beoltottak?

“Az eddigi klinikai kísérletek során azt is megvizsgálták, hogy megvéd-e a megbetegedéstől, a kórházba kerüléstől a vakcina. A válasz egy óriási igen, méghozzá nagyon nagy százalékkal. Tehát azt már tudjuk, hogy a forgalomban lévő vakcinák megvédenek a súlyos megbetegedéstől, és nagyon nagy százalékban az enyhe megbetegedéstől is” – mondta Kemenesi.

Hozzátette, azt, hogy a beoltottak tudnak-e tünetmentesen fertőződni, illetve továbbadni a vírust, a klinikai vizsgálatok most következő, 4-es szakasza, a járványtani megfigyelés fogja megmondani.

A szakember szerint azonban már az is óriási lépés lenne, ha a vakcina segítségével megelőzhetővé válna az, hogy súlyosabb lefolyású legyen a fertőzés és elkerülhetővé váljon a kórházi kezelés, hiszen ezzel kevésbé terhelődni meg az egészségügyi ellátás.

“Ezzel már ki lehetne húzni a méregfogát a járványnak” – mondta Kemenesi, aki szerint ehhez nagyban hozzá fog járulni az oltási stratégia, azaz, hogy elsőként a veszélyeztetett csoportokat oltsák be a COVID-19 ellen.

A teljes videót itt lehet megnézni:

Gőzerővel készítjük a tudományos vakcinaismertető sorozatunk következő részét. Addig is elkészítettünk egy közérthető…

Posted by Virológia Pécs on Tuesday, 29 December 2020