Csak két európai országban magasabb a halálozási arány, mint nálunk.
Pénteken minden eddiginél több, 189 koronavírus-beteg hunyt el, ezzel 5513 főre nőtt az elhunytak száma. A kormány szigorító intézkedéseket vezetett be november elején, a betegek és a halottak száma mégis egyre magasabb, utóbbi szám az elmúlt napokban folyamatosan rekordot döntött.
A magyar járványügyi adatokból kevés derül ki a valós járványhelyzetről. Mi is beszámoltunk róla, hogyan kozmetikázza a kormány a statisztikákat — már azokat, amelyek egyáltalán megjelenhetnek, mert a kórházaknak például tilos pontos adatokat kiadniuk.
A halálozási adatokkal kapcsolatban fontos megemlíteni két dolgot. Az egyik, hogy a magyar hatóságok minden olyan esetet beleszámolnak a halálozási statisztikákba, ahol kimutatták a koronavírus-fertőzést, függetlenül attól, hogy a beteg halálát ténylegesen a Covid–19 megbetegedés okozta-e. A másik, hogy
Magyarországon nincs arra vonatkozó kimutatás, hányan haltak meg intézményi fertőzés következtében, és hányan kapták el közösségben a vírust az elhunytak közül.
A kormány a sokkoló halálozási adatokat azzal próbálja védeni, hogy az európai országokhoz képest nem is állunk olyan rosszul.
Ezt mondta a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki így fogalmazott:
„Az elhunytaknál az összesített listában változás nem volt, továbbra is az Európai Unió átlagánál lényegesen kedvezőbbek a magyar halálozási adatok.”
Gulyás kiemelte, Magyarországon 526 halott jut egymillió főre, míg az uniós átlag 613. A különbség a magyar és az uniós statisztikák között az, hogy a kormány
az első és második hullám összesített statisztikáit hasonlítja össze az uniós országos második hullám alatti adataival.
Magyarországon az első hullám halálozások tekintetében viszonylag enyhén zajlott le, de ez a szeptember óta tartó időszakra egyáltalán nem jellemző. Gulyás azon a napon beszélt elfogadható halálozási arányról, amelyiken 182 beteg hunyt el a vírus miatt, péntekre pedig ez a rekord is megdőlt.
A valóságot az tükrözi, ha az elmúlt hónapok statisztikáit nézzük, ez alapján pedig
Magyarország nagyon rosszul áll a halálozási mutatókban.
Ezt a legkönnyebben úgy tudjuk ellenőrizni, ha az elmúlt két hét egymillió főre jutó halálozásait nézzük meg:
Ezen a grafikonon láthatjuk, hogy egymillió főre vetítve Szlovéniában halnak meg a legtöbben a második hullám kezdete óta, a második Bulgária, Magyarország pedig a harmadik legrosszabb halálozási arányt produkálja.
A visegrádi négyeket megvizsgálva pedig azt láthatjuk, hogy míg a lehetőségekhez képest jól kezelő Szlovákiában egymillió lakosra 4,74 elhunyt jut, addig Csehországban ez az adat 11,5, Lengyelországban 12,3, Magyarországon pedig 16,19.
(HVG nyomán)
