Pintér döntött: “Csak” évente 44 napra lehet átvezényelni az egészségügyi dolgozókat

Engedett a kormány a kamara követeléseinek.

Pintér Sándor belügyminiszter pénteken levélben tájékoztatta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét, Kincses Gyulát arról, hogy a Belügyminisztérium és képviselői tárgyaltak az októberben módosított új egészségügyi törvény tervezetéről.

Pintér azt írja, a kormány befogadta azt a javaslatot, amely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók kirendelése “békeidőben” a Munka törvénykönyvéhez igazodjék, azaz

a kirendelés időszaka 12 hónap alatt nem haladhatja meg a 44 napot.

A törvényben korábban 1+1 év szerepelt.

Azt ugyanakkor nem fogadta be a kormány, hogy hasonló korlátozás a veszélyhelyzet idején is érvényben legyen – írja Pintér Sándor.

A belügyminiszter tájékoztatása szerint a kormány elfogadta azt is, hogy abban az esetben, ha 16 évesnél fiatalabb gyermek mindkét szülője “szolgálati jogviszonyban álló” orvos, akkor csak az egyik legyen kirendelhető.

Kiderült, a kormány egyetértett azzal az állásponttal, hogy a törvényből eredetileg kimaradt, vállalkozási szerződéssel rendelkező az alapellátásban dolgozók is kapjanak “érzékelhető” béremelést. Pintér szerint viszont a kormány nem értett egyet azokkal a javaslatokkal, hogy jelentősen enyhítsék az összeférhetetlenségi szabályokat vagy érzékelhetően elcsúsztassák a határidő bevezetését.

A belügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy “a javaslatok ellentétben állnak az egészségügy működésének korrekcióját indukáló egyik alapelvvel, azaz a köz- és magánegészségügy részbeni szétválasztásával kapcsolatos szakpolitikai álláspontjával”.

Ez az összeférhetetlenségi szabály tulajdonképpen azt fedi, hogy az állami rendelőkben, kórházakban praktizáló orvosok nem láthatják el ugyanazt a beteget ugyanazzal az egészségügyi problémával egy időben magán- és állami ellátás keretében. Ez alól kivételt képez a sürgősségi, illetve a szülész-nőgyógyászati ellátás.

Pintér leveléből továbbá kiderült az is, hogy az egészségügyi törvénnyel kapcsolatos tárgyalásokon résztvevők körében felmerült az azzal kapcsolatos aggodalom, hogy túlzottan rövid az az időtartam, amíg az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezett tartalmáról az érintettet tájékoztatni kell. Ezért a kormány elfogadta, hogy ezt a tájékoztatást csak a veszélyhelyzet megszűnését követően kell majd megadni.

A határidő megváltoztatásával viszont nem lehet megkötni az új szerződéseket a törvényes határidőn belül, azaz december 31-ig, ezért Pintér szerint a kormány abba is belement, hogy megváltoztassa a szerződéskötések határidejét.

Ettől, a jogviszony átalakulásának határidejétől függetlenül viszont a béremelést 2021. január 1-jétől alkalmazni kell – szögezte le Pintér Sándor a MOK-elnöknek szóló levelében, amelyet a kamara honlapján, illetve Facebook-oldalán tettek közzé.

A MOK bejegyzéséhez Kincses Gyula hozzáfűzte,

“Úgy tűnik, a tárgyalások ha nem is voltak egyszerűek, de eredményesek voltak.
Azt gondolom, hogy elég hatékonyak és eredményesek voltunk, egyedül összeférhetetlenségi szabályok nem enyhültek. A többi a MOK kompromisszumos javaslatok szellemében változik”.

Hozzátette továbbá: “az alapellátásban „érzékelhető szintű” jövedelemnövekedés kell a vállalkozóknak is (ez az a 71 milliárd, és ugye a levél nem azonos szintűről, hanem érzékelhetőről beszél). Az összeférhetetlenségi szabályok zömmel maradnak (ezek szerint nem tolódik ki 2023-ra)”.

(MOK / HVG nyomán)